Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Nagy Adrienn: Határváltozás(ok) és csempészet. Fejezetek a nyugati határtérség lakosságának mindennapjaiból
NAGY ADRIENN eljuttathassák a határ túloldalára, kihasználva a határfekvésből adódó előnyöket, a hiánygazdaság folytán növekvő osztrák piaci igényeket, illetve az államok közötti áruszerkezeti és árfolyambeli eltéréseket. Mindeközben a kormány abban volt érdekelt, hogy az állami szabályozás a határ mentén se gyengüljön és az országos közellátás érdekében hozott rendelkezések a határrégióban is érvényre jussanak. A problémák áthidalására, illetve a szükséghelyzet kezelésére a határ mentén élők számára a transznacionális cselekvések illegális szintje - közöttük a csempészet kibontakozása — jelentette a megoldást.33 Vagyis az állami politika által szabályozott nemzeti piac centripetális erejével szemben az Ausztria irányába mutató gazdasági érdekek centrifugális ereje erősebbnek bizonyult.34 33 Nem volt új keletű jelenség, mivel a határon átnyúló illegális áruforgalom alig egy évszázaddal korábban is működött, de tömeges méreteket csak ebben az időszakban öltött. Horváth Gergely Krisztián: Bécs i. m. 424-433. 34 Túrái Tünde: Határjárók és határ mellett élők. Hármashatár-helyzet Magyarország délnyugati, délkeleti és északkeleti térségében. In: Hármas határok néprajzi nézetben. Szerk. Túrái Tünde - Mészáros Csaba. Bp. 2015. 7-36. 35 Részletesen lásd Nagy A.: A hátország i. m. 36 A feladatok ellátására - a vámőrség 1924-es felállítása előtt - be lehetett vonni a vármegye területén működő városi rendőrségek és a határrendőrség szerveit is, továbbá szükség esetén a csendőrségtől is erősítést lehetett kérni. Prukner Attila: A magyar vám- és pénzügyőr szervezetek tevékenysége 1867-2010 között. Doktori (PhD) értekezés. Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Bp. 2013. 33-36. Az állam és a helyi hatóságok lassú fellépése, a rendelkezésre álló hatékony eszközök hiánya, a feketepiacra való belépés eredendő okainak felszámolhatatlansága miatt a lakosság csaknem egy évtizedig tartósan és jövedelmezően tudott élni az alternatív gazdasági mechanizmusokkal. A kormányzati politika ugyan szisztematikusan próbálta mérsékelni e tevékenységek körét, ám minél inkább fokozódott az állami ellenőrzés a rendelkezésre álló készletek elosztása felett, és minél inkább szigorodtak a korlátozó intézkedések, annál jobban nőtt az illegális gazdaság, illetve az abba való menekülésre, belépésre ösztönző erő. Ennek eredményeként a határ két oldalán élők 1916-tól már tömegesen kapcsolódtak be a csempészetbe.35 A háború alatt, a vámunió ellenére, az osztrák-magyar belső határon is fokozottan előtérbe került a határőrizet fontossága: a határforgalom ellenőrzése, illetve ezzel összefüggésben a gazdasági bűncselekmények, árdrágító visszaélések visszaszorítása. A csempészet elleni fellépésre a területileg illetékes csendőrség alárendeltségébe helyezett pénzügyőrség belterületi szakaszait vették igénybe. A pénzügyőr szakaszok a határon járőröztek, lesállásokat építettek, illetve foglaltak el s állandó „házmotozási” paranccsal is rendelkeztek.36 A gyéren telepített határőrs hálózat a kis létszámú legénységi állománnyal azonban csak nehezen tudott megfelelni a megváltozott gazdasági, pénzügyi és biztonsági kihívásoknak. A feketekereskedelem elleni hatékony(abb) fellépés érdekében az őrsöket az évek során több helyen meg kellett erősíteni (Pornóapáti, Szentelek, Gyanafalva stb.), 595
