Századok – 2022

2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Nagy Adrienn: Határváltozás(ok) és csempészet. Fejezetek a nyugati határtérség lakosságának mindennapjaiból

HATÁRVÁLTOZÁS (OK) ÉS CSEMPÉSZET Az évtized utolsó harmadában a makro- és mikroszintű kapcsolatok ugyan stabilizálódtak, de a két ország között közel sem volt olyan baráti a viszony, mint évtizedekkel korábban. Az eltérő — de bizonyítottan egymásra utalt — érdekek kereskedelempolitikai téren 1930-tól ismét egyre többször ütköztek egymással, mígnem az állandó súrlódások elvezettek az 1932-es osztrák—magyar vámhá­borúig.31 A makroszintű kapcsolatok ismét destabilizálták a határ menti régió­kat, egyúttal pedig régi határjárási stratégiák felelevenítését tették szükségessé. A csempészet több éves szünet után előbb 1931 nyarán, majd főként 1932 tava­szától ismét fellendült, mígnem a nyár-ősz folyamán az alig kéthetes vámháború alatti gazdasági elzárkózást megtörve teljesen elszabadult. Ettől kezdve pedig je­lenléte kisebb méretekben ugyan, de ismét stabilizálódott a határrégióban. 31 1932. július 16-án éjféltől az osztrák kormány (aktív külkereskedelmi szaldót követelve) az 1931- ben egy évre szólóan megkötött - és ekkor hatályát vesztett - kereskedelmi szerződésre hivatkozva a magyar mezőgazdasági idénycikkek kivitelének legérzékenyebb idejében lezárta határait a magyar áruk előtt. A viszony rendezésére végül épp a vámháború okozta osztrák gazdasági kényszerhelyzet jelentett sürgető indokot. A vámháborút július 30-án felfüggesztették, majd az új szerződés megkötéséig (de­cember közepe) ideiglenes rendelkezések kiadásáról egyeztek meg. Kedden újabb tárgyalások kezdőd­nek a magyar-osztrák vámháború megszüntetésére. Pesti Napló, 1932. július 16. 1-2.; Ausztriában ma a parlament elé kerül a magyar kereskedelmi szerződés. 8 Órai Újság, 1932. december 22. 8. 32 Az 1912 decemberében szentesített, háború esetén - brit minta szerint - a kormányt kivételes ha­talommal felruházó LXIII. te. megalkotását évtizedes törvény-előkészítő törekvés, kísérletezés előzte meg. Csakhogy a törvény és annak értelmében elkészült jogszabály-tervezetek a hadigazdaság kiépí­tésére nem szolgáltak kész megoldás-készlettel, különösen, hogy a jogalkotó és alkalmazó szerveknek nem voltak a hadigazdálkodásra vonatkozó tapasztalatai. A háború támasztotta rendkívüli szükségletek és az időközben felmerülő objektív nehézségek kezelésére improvizálva, gyors egymásutánban kellett újabb és/vagy kiegészítő - időnként ellentmondásos - jogszabályokat hozni. Hatos Pál: Az elátkozott köztársaság. Bp. 2018. 23.; Tóth Árpád: A hadigazdálkodás jogi szabályozásának problémai az első vi­lágháború idején Magyarországon. Acta Universitatis Szegediensis. Acta Juridica et Politica 60. (2002) 47-77.; Kelemen Roland: A háború esetére szóló kivételes intézkedéseket tartalmazó 1912. évi LXIII. törvény országgyűlési vitája és sajtóvisszhangja. Parlamenti Szemle 1. (2016) 1. sz. 70-91. A feketekereskedelem évtizede (1914—1926) A háború kirobbanása, a nemzeti gazdaság összeomlása, a szabadpiaci viszonyok visszaszorulása, az áruhiány, a pénz leértékelődése fokozatosan átalakította a határ mentén élők addig megszokott határátkelési szokásait. A „rögtönözve ki­szervezett”32 hadigazdaság keretei között az állam nem tudott olyan erőforrás­készletet kínálni a régió lakossága számára, ami a megélhetést a korábbiakhoz mérten biztosíthatta volna. Emellett a hazai közellátás fokozódó gondjai miatt a magyar állam nem garantálta az addigi határon átnyúló interregionális kapcsola­tok fenntartását és a növekvő kelet-ausztriai szükségletek legális élelmiszerexport útján történő kielégítését. így kettős játék alakult ki a határ mentén. Az itt élők számára továbbra is lényeges (és egyre jövedelmezőbb) volt, hogy termékeiket 594

Next

/
Thumbnails
Contents