Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Nagy Adrienn: Határváltozás(ok) és csempészet. Fejezetek a nyugati határtérség lakosságának mindennapjaiból
HATÁRVÁLTOZÁS (OK) ÉS CSEMPÉSZET a háború alatt is érvényben maradt, azonban a határrégiókban lakók addigi szabad mozgását az állam korlátozni kezdte, és a határátlépés kötelező elemévé vált az utazási és szállítási igazolvány. így makroszinten a határ összekötő szerepe helyett ekkortól a határ elválasztó funkciója dominált. A határforgalom egyre inkább informális keretek közé szorult és a nyugati határtérség átmenetileg az alienated borderlands (elidegenedett határrégiók) jellemzőit mutatta. A háborús körülmények, az államközi gazdasági zárlatok, az egyre kedvezőtlenebb politikai és katonai viszonyok és érdekellentétek, majd a háború végétől a területi rivalizálás miatt gyakorlatilag ellehetetlenült - de legalábbis egyre nehézkesebbé vált - a legális határátlépés és élelmiszerexport. Erre a határ menti mikro térségben élők sajátos módon reagáltak: egyrészt alkalmazkodtak a kialakult helyzethez, másrészt viszont individuális érdekeiket szem előtt tartva „lázadtak” is az állami rendelkezések ellen. Az állam és a régióban élők érdekei között feszülő ellentét 1914—1921 között fokozatosan egyre súlyosabbá vált. Makroszinten a két egykori társország 1918—1919 fordulójától riválisként, szinte idegenként tekintett egymásra, aminek következtében megkezdődött a határrégió militarizálása, a határhasználat, a határátlépés feletti kontroll igényének nemzeti megfogalmazása. Ugyanakkor az állami intézkedések miatt a mindennapjaiban korlátozott helyi lakosság sem a háború alatt, sem azt követően nem tekintett idegenként a másik oldalra, s nem volt hajlandó lemondani a határ másik felére szorult kapcsolatairól. Ehelyett a határon átívelő szocioökonómiai kötelékeket — igazodva a lehetőségekhez és az új keretekhez — illegális úton próbálta továbbra is életben tartani. A kapcsolatok efféle átalakulása, vagyis a feketézés kibontakozása - különösen, hogy abban a helyi (eleinte többségében) osztrák, illetve magyar illetőségű lakosságon kívül az állami érdekeket elvben képviselő helyi hatóságok is részt vettek - oldotta a határ merevségét azáltal, hogy megkérdőjelezte a határ létének lényegi aspektusát, nevezetesen, hogy az el tudja-e fogadtatni magát a térségben, vagy sem.27 27 Szilágyi L: Csanálos i. m. 118-119.; Lászlójfy Aladár: Határológiai kistrakta. Korunk 9. (1998) 4. sz. 3-6. 28 Részletesen lásd Keményfi Róbert: Szemben álló kultúrák, térbeli határok, kontaktzónák. Korunk 16. (2005) 8. sz. 42-48.; Végh Andor: A horvát-szerb etnikai kontaktzóna. Politikai- és történeti-földrajzi értékelés. Doktori (PhD) értekezés. Pécsi Tudományegyetem. Pécs 2008.; Biczó Gábor: Az asszimiláció, a kontaktzóna és az interkulturalitás néhány elméleti kérdése a kárpátaljai etnikai együttélési helyzetek vizsgálatában. Szellem és Tudomány 5. (2014) 1. sz. 85-96. A terület hovatartozásáért lezajlott - gyakran erőszakos - események időlegesen destabilizálták a régiót. A saint-germain-i és trianoni döntés értelmében kialakított politikai határ egyfajta etnográfiai-fiziográfiai határ jellegét öltötte magára, lévén, hogy az új államhatárt az etnikai-természeti kontaktzónában28 az érintett etnikumok 592
