Századok – 2022

2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Krász Lilla: Bevezető

JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN

PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON

BEVEZETŐ

A Covid-19 pandémia az egyén, a család és a társadalom szintjén jelentkező, az élet minden területére kiterjedő globális politikai, társadalmi, gazdasági, mentális, kulturális hatást váltott ki. Mindez további súlyos kríziseket generál, rövid és hosszú távon is bizonytalan valóságérzékelést előidéző újabb járványok, a tömeges migráció, politikai, gazdasági és társadalmi konfliktusok formájában. így nem meglepő az utóbbi évszázadokban pusztító járványok történeti kutatásának 21. századi konjunktúrája.

Az elmúlt két évtizedben e témában megjelent publikációk legfeltűnőbb sajátossága a járványok krízistörténeti narratívába ágyazott elbeszélése.1

A krízisleírásokban két szemantikai hagyomány ötvözi egymást: az orvosi és a történeti. Az antikvitás Corpus

Hippocraticum^n

megfogalmazott, majd Galénosz által terjesztett orvosi krízistanában a betegség fordulópontját jelentő Kpíoig [crisis\ a pozitív és negatív irányba való elmozdulás lehetőségét egyaránt magában hordozó, behatárolt időre (maximum egy-két napra) korlátozódó nyitott állapotot jelöl, amelyben az orvos a korábban megfigyelt és összegyűjtött konstitúciós tényezők {anamnézis) és a felállított diagnózis alapján mond ítéletet a betegség lefolyásáról {prognózis)y

s

dönti el, hogy a páciens meghal, avagy életben marad.2

A történetelméleti krízis fogalomban az ítélet immár elszakad időlegességét jelző jelentésétől és egybeesik az idő kronologikus folyásával: olyan „kikristályosodási pontként”, áttörésként értelmeződik, amely a társadalmi, gazdasági, politikai életben hoszszú távú, mélyreható strukturális változások, visszafordulások vagy innovációk előidézője.3

Ezek a normatív premisszák a történész számára lehetővé teszik azt, hogy az események elbeszélésén túl belső összefüggéseket, folyamatokat, struktúrákat rekonstruáljon.4

1 A krízistörténetírás járvány történet szempontjából meghatározó újabb elméleti szakirodalmából lásd Histoire et mémoire des risques naturels. Eds. René Favier - Anne-Marie Granet-Abisset.

Grenoble

2000.; Handbook

of Disaster Research.

Eds.

Havidán

Rodríguez - Enrico

L.

Quarantelli - Rus

sell R.

Dynes. New York 2006.; Krisis!

Krisenszenarien, Diagnosen und Diskursstrategien. Hrsg. Henning Grunwald - Manfred Pfister. München 2007.; Geoffrey Parker: Grisis and Catastrophe:

The

Global Crisis

of the Seventeenth Century

Reconsidered.

The American Historical Review 113. (2008) 1053-1079.; Krisengeschichte

(n).

„Krise

” als Leitbegriff und Erzählmuster in kulturwissenschaftlicher Perspektive. Hrsg. Carla Meyer - Katja Patzel-Mattern - Gerrit Jasper Schenk. Stuttgart 2013.

2 Vö. RolfWinau: Krise (in) der Medizin. Die Entwicklung des medizinischen Krisenbegriffs und das ärztliche Selbstverständnis. In: Krisis! Krisenszenarien i. m. különösen:

41

—44.; Reinhart Koselleck: Krise. In: Geschichtliche Grundbegriffe. Historisches Lexikon zur politisch-sozialen Sprache in Deutschland. Hrsg. Otto von Brunner - Werner Conze - Reinhart Koselleck. Bd. 3. Stuttgart 1982. 617-650. különösen:

619.

3 A

krízisek és struktúrák belső kapcsolatához lásd Koselleck,

R:

Krise

i.

m. 629.

4 Rudolf Vierhaus:

Zum Problem historischer Krisen. In: Historische Prozesse. Hrsg. Karl-Georg Faber - Christian Meier. München 1978. 313-329. különösen:

313.

5

SZÁZADOK 156.

(2022) I. SZÁM