Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Nagy Adrienn: Határváltozás(ok) és csempészet. Fejezetek a nyugati határtérség lakosságának mindennapjaiból
NAGY ADRIENN Hasonló esetek tucatjaival lehetne folytatni a megkezdett példák sorát. Felsorolhatnánk az 1910—1920-as évtizedekben a nyugati határon zajló csere- és feketekereskedelem különféle típusait, a szállítási igazolványokkal és hamis tartalombevallással való visszaéléseket, a közismert üzérbandák működését, a csempésztrükkök legkülönfélébb formáit, valamint a vámőröket megvesztegető vagy épp a fináncok által tőrbe csalt feketézők eseteit is. Mindezek ugyanis kifejezően szemléltethetik, hogy sokan milyen erőfeszítéseket tettek vagy kényszerültek tenni az osztrák—magyar határon való átjutás érdekében azokban az években, amikor a határtérség évtizedes, a lakosok által természetesnek tartott interregionális gazdasági kötelékei alárendelődtek az Ausztria-Magyarország közötti politikai, közigazgatási határok el- és leválasztó jellegének. Az első világháború alatti és utáni években ugyanis a határ bármely célú átlépése a territorialitás elvéből adódóan már nem volt többé magától értetődő jog, annál inkább útlevél, valamint szállítási és határátlépési igazolvány formájában elnyerhető kiváltság.8 Ez a formális, illetve adminisztrációs kötelezettség pedig erősen rányomta bélyegét a határ menti mindennapokra. 41-47.; KisnémetJudit: A halálbüntetés története Magyarországon. Magyar Rendészet 15. (2015) 6. sz. 103-116. 8 A territorializálódásról lásd Bencsik Péter: Állami érdek vs. nemzeti érdek. Territorializálódás Magyarországon a 20. század első negyedében. Hist Glob Workings Paper 1. (2020) 1. sz. 3-25. Napjainkban — az első világháború, illetve a Monarchia felbomlásának, valamint Trianon traumájának centenáriuma idején - érezhetően erősödik az igény Ausztria és Magyarország 20. századi történeti fejlődésének, az önálló nemzetállami lét elfogadásához vezető út történetének mélyebb megismerésére. Az elmúlt évtizedekben már számos hazai és külföldi kutató tanulmányozta különböző aspektusokból Ausztria-Magyarország 1910—1920-as évekbeli történetét. A Monarchiából való kiválás/kiszakadás története, vagyis az 1918-ban helyzetüket még kilátástalannak tartó, a bilaterális együttműködések újjáépítésére kényszerülő államok történeti fejlődésének, önálló nemzetállammá válásának vizsgálata azonban még makro- és regionális szinten is tartogat megválaszolásra váró kérdéseket. Kutatásra váró területnek számít, hogy a magukat életképtelennek tartó országok hogyan — milyen párhuzamok, kényszerpályák, válságok és tapasztalatok mentén — jutottak el az önálló államiság elfogadásáig, illetve kiépítéséig. Ugyanígy a térség dezintegráció utáni gazdasági, kereskedelmi konszolidációs kísérleteinek is további vizsgálódások tárgyát kell képezniük. Ebből adódóan az osztrák—magyar piac- és kapcsolattörténet (áralakulásának vizsgálata, valamint az elcsatolás, illetve a határhúzás mindennapokban jelentkező, mikroszintű társadalmi, gazdasági és kulturális következményeinek - köztük a nyugati határtérségben virágzó feketekereskedelem történetének — feltérképezése is tartogat még megválaszolásra váró kérdéseket. 587
