Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Nagy Adrienn: Határváltozás(ok) és csempészet. Fejezetek a nyugati határtérség lakosságának mindennapjaiból
HATÁRVÁLTOZÁS (OK) ÉS CSEMPÉSZET A csempészet mint a határ menti lakosság mindennapjait meghatározó gazdasági tevékenység transznacionális történetének feltárása a feketézés összetettsége, szerteágazó volta, valamint a töredezetten, szétszórtan fellelhető források miatt komplex megközelítési módot igényel. Ezért kutatásom különféle módszertani és historiográfiai megközelítések (border studies, entangled history, post-war studies, piac- és gazdaság történet, társadalomtörtént, nő történet, jogtörténet, gazdaságföldrajz, digital humanities) ötvözésével multidiszciplinárisan vizsgál egy országos jelenséget — a nyugati határtérség egy vármegyéjére szűkítetten.9 Emellett a mikro történet módszereit követve esettípusokra épít. Korabeli sajtóforrások, állami, törvény- és rendőrhatósági, szolgabírói és határőrizeti iratanyagok, visszaemlékezések, irodalmi alkotások nyomán tesz általános megállapításokat egy redukált vizsgálati tér elemzési eredményeire alapozva.10 9 Eddigi kutatásaim leginkább Vas vármegyére koncentráltak, ugyanakkor észrevételeim - az egyedi eseteket leszámítva - reprezentatívan tükrözik a nyugati határ teljes szakaszán virágzó csempészet történetét. Különösen, hogy a három nyugati vármegye (Vas, Sopron, Moson - gyakran Zalával kiegészülve) gyakorlatát, a csempészet okait, árustruktúráját, jellegét, a határátkelés feltételeit összevetve nincsenek számottevő tendenciabeli különbségek (ami a magyar-román, magyar-jugoszláv, magyar-csehszlovák viszonyokkal összevetve már kevésbé mondható el). A vármegyék karakteréből, általános szocioökonómiai jellemzőiből, történeti múltjából, ítélkezési gyakorlatából ugyan kisebb eltérések adódhatnak, de határmentiségük tapasztalatai összekapcsolják őket. Emellett az országos politikában, minisztertanácsi értekezleteken, a kiadott rendeletekben a nyugati vármegyéket a legtöbb beavatkozás (szigorítás, határzár) esetén többnyire együttesen kezelik, melynek járási szintű realizációja mutat(hat) némi eltérést. A közúti és vasúti összeköttetéseik, a Bécs-Graz körüli nagyrégió vonzása, határőrző-pénzügyőri közegeik együttműködése és a félkatonai szervezetek jelenléte is az egész határvonalon éreztette hatását. 10 A kutatás számára mintaként szolgált: Nagy Botond: Vendégmunka és csempészet a 19. században. Kihágások a magyar-román határ Háromszék és Brassó vármegyei szakaszán az 1880-as években. Korall 8. (2007) 30. sz. 182-203.; Szűts István Gergely: Államhatáron innen és túl. In: Határiét. Antropológiai tanulmányok Jabloncáról. Szerk. Becze Szabolcs - Szűts István Gergely. Miskolc 2008. 63-89.; Szilágyi Levente: Csanálos és Vállaj kapcsolatainak változása a 20. század folyamán a magyarromán határ kontextusában. Doktori (PhD) értekezés. Kolozsvár 2013.; Farkas Gyöngyi: Csempészet a magyar-csehszlovák határon az 1950-es évek elején. In: Piacok a társadalomban és a történelemben. Szerk. Halmos Károly - Kiss Zsuzsanna - Klement Judit. Bp. 2014. 493-502.; Bencsik Péter: Kelet és Nyugat között. Államhatárok, úti okmányok, határátlépés Magyarországon és Csehszlovákiában (1945-1989). Bp. 2019. Jelen tanulmány alapvetően a határ elválasztó, élettérszűkítő, illetve térhasználatot szabályozó jellegének vizsgálatára helyezi a hangsúlyt. Emellett a határhelyzet, illetve a határ változás (ok) strukturális, makroszinten irányított eseményeinek összefüggéseiben a helyi lakosság cselekvési szintjére, az egyének és hálózataik individuális tevékenységi körére koncentrál. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy miként élte meg a határtérség — és különösen Vas vármegye — lakossága a határ jelenlétét, az addig megszokott térhasználat megváltozását? Hogyan módosította a térségben élők mindennapjait az első világháború kirobbanása, majd az addigi szoros gazdasági kapcsolatok szétszakítása? Miként szervezte a lakosság újjá formális és informális kapcsolatrendszerét a régió folyamatosan 588
