Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Nagy Adrienn: Határváltozás(ok) és csempészet. Fejezetek a nyugati határtérség lakosságának mindennapjaiból
HATÁRVÁLTOZÁS (OK) ÉS CSEMPÉSZET kisfiú édesapja - azonnal összerogyott és a helyszínen belehalt a mellkasát ért lövésbe. A csempészetet mesterségszerűen űző férfi hátizsákjából végül 20 kg cukor, illetve a zsebéből egy kis darabka csokoládé került elő. Az esetről a csempész ellen fegyverét használó vámőrőrvezető jelentést tett a szombathelyi vámőrkerületnek. Másnap délelőtt egy katonai ügyészből, egy vámőrőrnagyból, egy vámőrszázadosból és egy detektívből álló bizottság - mint megannyi hasonló esetben - kiszállt a helyszínre, és hivatalosan is megállapította, hogy az őrvezető jogosan használta fegyverét. A nyilvánosságra hozott jelentés ellenére az eset erős visszhangot váltott ki a helyi lakosság körében. A vámőrséget könyörtelennek tartották, amiért alig százlépésnyi távolságról nem a futó csempész lábára céloztak, hanem kíméletlenül mellkason lőtték. Az ellenszenvet csak fokozta, hogy a helyiekben élénken élt még a néhány hónappal korábban némi tojás miatt agyonlőtt ólmodi lány, a másfél kiló cukorért lelőtt 24 éves nagykölkedi férfi, a szintén 20 kg cukorért lelőtt 18 éves nagyasszony falvai legény, illetve a jáki bíró 10 kg cukorért agyonlőtt fiának esete is.5 Adamits temetése a környéken nagyfokú részvétet váltott ki, a lakosság pedig megkérdőjelezte a vámőrség eljárásának jogosságát.6 Az eset után sokan a halálos ítélet alkalmazását lehetővé tevő statáriális rendelet revízióját követelték, hisz amennyiben az ügy a bíróság elé került volna, akkor Adamitsot — az áru elkobzásán túl — a legrosszabb esetben is csak néhány napi elzárásra és/vagy némi pénzbüntetésre ítélték volna. Arról nem is beszélve, hogy a halálbüntetést — mint a hatályos Csemegi-kódex egyik büntetési nemét — még a legsúlyosabb bűncselekményeknél (például államellenes és forradalmi cselekmények, szándékos emberölés bűntette) is csak ritkán alkalmazták.7 1881. évi III. te.; Szolgálati utasítás a Magyar Királyi Csendőrség számára (a továbbiakban: SZUT). 1881. 9-11. SZUT 1912. 10-12. SZUT 1927. 49-51. §. 5 Másfél kiló cukorért agyonlőtt csempész. Vasvármegye, 1925. április 3. 4.; A kőszegi vámőrök agyonlőttek egy nagyasszonyfalvai legényt. Vasvármegye, 1925. június 9. 4.; 20 kiló cukorért - halál. Kőszeg és Vidéke, 1925. június 14. 3.; A jáki bíró fiát agyonlőtte egy vámőr. Vasvármegye, 1925. szeptember 8. 2. 6 Adamits a 20 kg cukrot kb. 180-200 ezer koronáért vásárolhatta Ausztriában, amit itthon legalább 280-320 ezer koronáért tudott volna értékesíteni. A határ két oldalán a cukor kilónkénti ára közötti 5-7 ezer korona különbség ekkor a magyarországi kincstári cukorrészesedés címén szedett „cukoradóból” származott, melyet a vámkülföldről hazai fogyasztásra és felhasználásra behozott cukor után a vámilletéken felül szedtek. Emiatt a hazai piacokon a cukrot - a fogyasztóközönség terhére - eleve nagyobb százalékos haszonnal próbálták értékesíteni, mint Burgenlandban. Adamits elmenekülése esetén az állam nemcsak 40-50 ezer korona vámmal, hanem csaknem 130-140 ezer korona kincstári haszonrészesedéssel is károsodott volna. Ausztriában és nálunk. Vasvármegye, 1924. december 25. 10.; A cukoradóról, illetve a cukor utáni kincstári árrészesedésről lásd 1899. évi XVIII. te.; 1920. évi IV. te. 20. §; 34.745/1920. P. Ü. M. sz. rendelet.; 94.003/1920. P. Ü. M. sz. rendelet.; 1921. évi XVI. te. 5. §.; 81.856/1925. P. Ü. M. sz. rendelet. 7 Horváth Tibor: A halálbüntetés abolíciója Magyarországon. In: Emlékkönyv Dr. Cséka Ervin egyetemi tanár születésének 70. és oktatói munkásságnak 25. évfordulójára. Szerk. Tóth Károly. Szeged 1993. 231-245.; Szalóki Gergely: Halálbüntetés a Csemegi-kódexben. Belvedere 20. (2008) 3-4. sz. 586
