Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Varga Dániel: A Duna-konföderációs terv előzménye: Il Programma Ungherese
A DUNA-KONFÖDERÁCIÓS TERV ELŐZMÉNYE: IL PROGRAMMA UNGHERESE Legvégül három rövid megjegyzés az Alleanza cikkével kapcsolatban. 1. A Magyar Program cím erősen félrevezető. Erre Irányi is utalt a Helfyvei folytatott sajtóvitában, miszerint annak ellenére ez a címe az írásnak, hogy valójában csak egy programnak az alapelveit fogalmazták meg benne, és nem valódi programadás történt. A nemzetközi sajtó ennek ellenére az írást úgy kezelte, hogy a benne lévő négy pont a magyarok konkrét programja a Duna-térségben élő nemzetek számára, s nem csupán alapelvek. 2. A torinói megbeszélés tárgya épp azért volt elsősorban a Duna-térségben lévő államok közti védelmi szövetség létrehozása, mert úgy vélték, ezt könnyebben el lehet fogadtatni a hazai ellenzékkel, míg egy konföderáció az önállóságot érintően sokkal több lemondással járt volna. így először egy nagyon szoros védelmi szövetség létrehozásának a tervével állnak elő. Véleményem szerint olasz részről merülhetett fel, hogy Kossuthék a támadó és védszövetség helyett egy konföderációs tervezetet készítsenek - s így jutunk el végül az 1862. áprilisi-májusi Duna-konföderációs tervezethez. 3. Helfy már a Magyar Program megjelentetése után is komoly kritikát kapott Kossuthtól az „indriszkét” eljárás miatt. Ennek ellenére - vagy éppen ezért, mert egyszer már leteremtette — a magyar emigráció vezetője ismét bizalmat szavazott Helfynek, mikor 1862 májusában odaadta neki a Duna-konföderációs tervezetet arra kérve, hogy kezdje el népszerűsíteni a benne foglalt eszméket. Az eredményt ismerjük: Helfy közreműködésének köszönhetően végül egy olyan szöveg került a nagy nyilvánosság elé, amelyre a magyar emigráció története az egyik legfontosabb dokumentumaként tekintünk. A Magyar Program megjelentetése azonban még nem járt olyan komoly következményekkel, mint a Duna-konföderációs tervezet nyilvánosságra hozatala, amely többek között lehetőséget adott arra, hogy kompromittálni lehessen a jövőbe mutató gondolatot, azaz a térségben élő kis népek összefogásának az eszméjét. A szintén Helfy újságjában megjelent tervezet igen heves elutasításba ütközött Magyarországon mind a feliratiak, mind a határozatiak részéről. A Bécsből pénzelt magyarországi lapok kozmopolitizmussal vádolták meg Kossuthot, aki kész feláldozni a magyarok jogait. A Sürgöny például egyenesen azt állította, hogy a volt kormányzó „föláldozta a nemzeti létünk alapelveit, országunk jogállapotát, a históriai jogot, a haza integritását”. A nemzetközi sajtót vizsgálva pedig kijelenthető, hogy az olaszokon kívül - akik érdekeltek voltak a Habsburg Birodalom meggyengítésében — többnyire inkább negatívan, mintsem semlegesen írtak a tervezetről. 90 91 92 90 Uo. 91 Sürgöny, 1862. június 17. 1. 92 A magyarországi és a nemzetközi reakciókról bővebben lásd Varga, Dániel: Újabb adatok a Dunakonföderációs tervezet nemzetközi sajtóvisszhangjához. Aetas 36.(2021) 1. sz. 5-20. 582
