Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Sabine Jesner: Cordon Militaire – Cordon Sanitaire. Járványmegelőzés az erdélyi katonai határőrvidéken (1760 körül–1830)
CORDON MILITAIRE - CORDON SANITAIRE Ha megvizsgáljuk a Cordon Sanitaire további sorsát a Habsburg katonai határőrvidék területén a 19. század elején, akkor azt láthatjuk, hogy a korszellemnek megfelelően itt is folyamatosan gyengült a karantén intézménye, valamint a hozzá kapcsolódó intézkedések sora. A karanténok átalakultak úgynevezett rastell-állomásokká (a pénzügyőrség speciális szakaszaivá). Rastellnek hívták azokat a fából készült mesterséges akadályokat, amelyek lényegében egy sorompóból álltak, és ezen keresztül érintkezés és határátlépés nélkül lehetett kereskedni. A rastelleket osztályok szerint, hierarchikusan sorolták be, s mindenekelőtt arra szolgáltak, hogy megkönnyítsék a határon (szó szerint) átnyúló kereskedelmet.43 A külső határ egészségügyi biztosítását szolgáló karanténhálózat koncepcióját az orosz katonai hivatalok az 1830-as évek elején átvették az Erdéllyel határos dunai fejedelemségekben.44 43 Josef Heinrich Benigni von Mildenberg: Handbuch der Statistik und Geographie des Großfürstenthums Siebenbürgen. Bd. 2. Hermannstadt 1837. 161., valamint a contumácok és rastellek hierarchiájáról lásd a Militär Schematismus des österreichischen Kaiserthums 1815-1871 között évenként Bécsben publikált számait. 44 Viktor Taki: Between Polizeistaat and Gordon Sanitaire: Epidemics and Police Reform during the Russian Occupation of Moldavia and Wallachia 1828-1834. Ab Imperio 9. (2008) 4. sz. 75-112.; Christian Promitzer: Stimulating the Hidden Dispositions of South-Eastern Europe: The plague in the Russo-Turkish War of 1828-29 and the Introduction of Quarantine on the Lower Danube. In: Medicine Within and Between the Habsburg and Ottoman Empires i. m. 79-110. 45 Dunai hajózási hajózási egyezmény, 1857. nov. 7. Reichs-GesetzBlatt, Stück IV, 1858. A Habsburg Monarchia délkeleti részén a Duna egyre jelentősebb szállítási útvonallá vált. A karanténkötelezettséggel kapcsolatos paradigmaváltásra a Törökország, Bajorország, Württenberg és a Habsburg Monarchia által jegyzett dunai hajózási egyezmény aláírása (1857) után került sor, amely szerint a kötelező karantén megszüntetendő a Dunán, amennyiben 12 hónapon belül nincs nyoma pestisnek a Duna partján és Törökország európai részén.45 Maguk a karanténállomások fennmaradtak egészen a katonai határőrvidékek felszámolásáig a 19. század utolsó harmadában. Összegzés A Habsburg karanténok feltétlenül sikeresnek tekinthetők a megelőzésben, mert bár több járvány is megjelent a birodalom határainak közvetlen közelében, a Monarchiába (és Közép-Európába) nem jutott be kívülről a pestis. A tanulmányban felvázolt intézkedések, mint például a mobilitás korlátozása, a kontaktusok redukálása, mind hozzájárultak a biztonsági rendszer megszilárdulásához. A lakosság nagy része alávetette magát ezeknek az intézményi normáknak. Voltak persze kiskapuk a helyi lakosság napi egyszerű határforgalmában és mindenekelőtt 58
