Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Varga Dániel: A Duna-konföderációs terv előzménye: Il Programma Ungherese
VARGA DÁNIEL Itália egyik ellenfelét levadászva sokkal könnyebb lesz a másiktól megszabadulni, amelyik a fővárosunkat birtokolja.”75 75 Canini jelentése az uralkodónak, 1862. dec. 22. Közli: Maturi, W.: Le awenture balcaniche di Marco Antonio Canini i. m. 635. Az olasz hazafi egyenesen II. Viktor Emánuel megbízásával indult a balkáni diplomáciai útra, hogy összekösse a velencei kérdést a keleti kérdéssel, továbbá, hogy Görögországba menve próbálja meg előkészíteni Wittelsbach Ottó trónfosztását, illetve Amadeónak, az olasz uralkodó másodszülött fiának a hatalomra kerülését. II. Viktor Emánuel megalapozottan reménykedhetett Canini kőrútjának sikerében: az olasz újságíró hosszú időt töltött mind Görögországban, mind a dunai fejedelemségekben, jól ismerte a helyi viszonyokat, továbbá személyében egy olyan embert küldött a király tárgyalni, aki hatékonyabban képes volt Olaszország érdekeit szolgálni, mint ha egy magyart bízott volna meg ugyanezzel a feladattal, aki elsősorban a saját hazájának az érdekében járt volna el. Canini balkáni útja végül sikertelenül végződött. Guida, E: L’ Italia e il risorgimento balcanico i. m. 170-171. 76 E Guida szerint Canini nem hozta Klapka tudomására, hogy egy másik küldetést is végrehajt Görögországban a király megbízásából. Guida, E: L’ Italia e il risorgimento balcanico i. m. 174. 77 Helfy Ignác irathagyatékában található egy keltezés nélküli Kossuthoz írt levél, amelyben arról van szó, hogy Klapka egy nyilatkozatot szándékozik közzétenni, amelynek tartalma: „une sorté de demis sion politique” [egyfajta politikai visszalépés]. Helfy minden bizonnyal Klapka 1862. május 30-án írt levelére gondol, melyben Komárom hőse bejelentette, hogy egészségi állapota és további személyes okok miatt lemond a Magyar Nemzeti Igazgatóságban betöltött pozíciójáról. A levélből kiderül, Helfy nem volt biztos benne, hogy Klapka részt vett-e a Dunai-konföderációs tervezet kidolgozásában, azaz egyáltalán nem ismerte a szöveg létrejöttének a körülményeit, így azt sem, hogy Canini találkozott-e Klapkával, mielőtt felkereste Kossuthot. Véleményem szerint a levél egyben azt is jelenti, hogy Canini nem találkozott Helfyvel, csak lapjaikon keresztül kommunikáltak egymással. Helfy Ignác levele Kossuth Lajosnak, 1862.? MNL OL R 90 1. 5230. 78 Farkas K.: Magyar függetlenségi törekvések i. m. 41-42. 79 Csorba László: Kossuth egy újabb szabadságharc feltételeiről az 1860-as évek első felében. In: Kossuth Lajos halálának századik évfordulója. Emlékülés a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Történettudományi Tanszékén. Szerk. Jancsák Csaba - Nagy Tamás - Zakar Péter. Szeged 1995. 52-57. 80 Borsi-Kálmán Béla: Klapka György, Genf és a románok, 1847-1868. Hadtörténelmi Közlemények 112. (1999) 399-484. Canini először Klapkát kereste fel, és kérte meg, hogy készítsen el egy olyan tervezetet, amely segítené a fent említett célok elérésében.76 Az április 10-én kelt programtervezet lényeges pontjainak bemutatása előtt érdemes kitérni arra, hogy Canini miért Klapkához és nem Kossuthhoz fordult elsőként.77 Egyrészt Kossuth vezetőszerepe a magyar emigráció élén az 1860-as évek első felétől kezdett kérdésessé válni, és sokkal inkább Klapkát tekintették a jövő emberének.78 Ezen kívül Kossuth korábban nagyon szigorú feltételeket szabott azzal kapcsolatosan, hogy a nevét adja egy újabb magyar szabadságharchoz.79 Klapka esetében azonban számítani lehetett arra, hogy egyrészt jóval rugalmasabban viszonyul ehhez a kérdéshez, másrészt a magyar-román egyezkedések során hajlandó lesz tovább is menni Kossuthnál Alexandru Ioan Cuza fejedelem támogatásának a megszerzése érdekében. Fontos kiemelni, hogy Klapka már korábban is folytatott titkos megbeszéléseket vezető román politikusokkal, illetve olyan politikai elgondolásai voltak, amelyek látszólag vonzóak lehettek Bukarest számára.80 Az 1855-ben, a krími háborúról írott könyvében a nyugat-európai hatalmaknak Lengyelország helyreállítását, illetve 579
