Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Varga Dániel: A Duna-konföderációs terv előzménye: Il Programma Ungherese
A DUNA-KONFÖDERÁCIÓS TERV ELŐZMÉNYE: IL PROGRAMMA UNGHERESE egy magyar-délszláv-román konföderáció megteremtését javasolta, amely nagyobb biztosítékot nyújtana az orosz veszéllyel szemben, mint Ausztria. Ezen kívül a magyar tábornok úgy gondolta, hogy a román-magyar egyetértést akadályozó ellentét az Erdély-kérdésben semlegesíthető egy Dunai Államszövetség létrehozásával.81 81 Koltay-Kastner J.: A Kossuth-emigráció Olaszországban i. m. 236. és Borsi-Kálmán B.: Klapka György, Genf és a románoki. m. 440—441. Természetesen nem Klapka volt az első, aki a térség problémáinak megoldásaként egy konföderáció létrehozásával számolt. Klapka tervezetének a csíráit a Kossuth által 1851-ben elkészített „kütahyai” alkotmánytervben kell keresni, de az egész elgondolás előzményeihez tartozik az 1849 júliusában Szegeden, a román emigránsokkal megkötött megbékélési tervezet is. Szintén fontos kiemelni a magyar történelem egyik legjelentősebb liberális politikusának, Teleki Lászlónak az elgondolásait, aki már 1849. márciusában, Franciaországból küldött levelében annak a véleményének adott hangot, hogy a magyaroknak az osztrákok helyett sokkal inkább a Dunatérségben lévő népekkel kellene egyezségre jutniuk. Lásd Lajtor László: Kossuth dunai konföderációs terve és előzményei. Bp. 1944.; Csorba László: Teleki László. Bp. 1998.; Spira György: Kossuth és alkotmányterve. Debrecen 1989. 82 Koltay-Kastner J.: A Kossuth-emigráció Olaszországban i. m. 237. 83 Guida, E: L’ Italia e il risorgimento balcanico i. m. 176. 84 Kossuth Lajos: Irataim az emigrációból III. A remény és csapások kora 1860-1862. Bp. 1882. 735. 85 Lukács L.: Magyar politikai emigráció i. m. 207. 86 Pulszky E: Életem és korom i. m. 352-353. Öt nappal később (április 15-én) egy másik dokumentum is született: Az Egy dunai konföderáció programja címet viselő, harminc pontos francia nyelvű tervezet, amely Canini, Klapka és Pulszky közreműködésével készült, s a benne szereplő konföderáció Magyarországot, Erdélyt, Romániát, Horvátországot és Szerbiát foglalta volna magába a tagállamok teljes függetlensége és szabadsága alapján. Ez a terv elnyerte mind az olasz miniszterelnök, Rattazzi, mind az uralkodó, II. Viktor Emánuel tetszését.82 Április 16-án, egy nappal a fent említett tervezet aláírása után Klapka levelet írt Garibaldinak, amelyben Caninit a figyelmébe ajánlotta, akiről: „kellemes emlékeket őrizhet, és akinek egy olyan fontos ügyben, amelyről ő maga fog beszámolni Önnek, ezekben a napokban a dunai fejedelemségekbe kell utaznia. Kérem, támogassa Öt vállalkozásában, hogy közös ügyünk célt érhessen.”83 Klapka április 24-én tudatta Kossuthtal, hogy Caninit az olasz kormány a dunai fejedelemségek területére, illetve Szerbiába küldi diplomáciai tárgyalásokra, azonban az utazása előtt még fel fogja keresni a volt kormányzó-elnököt.84 Pulszky, aki április 27-én ellenjegyezte a Klapka—Canini féle tervezetet,85 így emlékezett viszsza ezekre a napokra: „Midőn Canini később ismét Bukarestbe készült, megkérte Klapkát, lenne szíves nézeteit e tekintetben írásba foglalni, hogy ez neki utasításul szolgáljon s ezen eszméket terjeszthesse a befolyással bíró román körökben. Nálam is volt s megbeszélte velem e tervet: én ajánltam, menjen Kossuthoz is s tudja meg az véleményét, mely mindenesetre sokkal fontosabb, mint a mienk.”86 Pulszky ajánlását követően tehát sor került a Kossuth-Canini találkozóra is. Bár a volt kormányzó-elnök azon a véleményen volt, hogy a jelenlegi politikai helyzetben 580
