Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Varga Dániel: A Duna-konföderációs terv előzménye: Il Programma Ungherese
VARGA DÁNIEL volna a görög trónra segíteni az 1832 óta uralkodó Wittelsbach Ottó helyett, ami (az angol befolyás csökkentése miatt) előnyösnek látszott III. Napóleon számára is.55 Garibaldi a görögökön kívül kapcsolatba lépett Nikola montenegrói fejedelemmel is: az ő feladata az lett volna, hogy Türr akcióival egyidőben támadást intézzen a törökök ellen Albániában.56 Azt is tervezték Torinóban, hogy ha jól alakulnak az események, a konfliktusba bevonják a magyarokat is, így provokálva ki a konfliktust Ausztriával. A „nagy terv” tehát készen állt: a velencei kérdést összevonni a keleti kérdéssel, illetve a magyarok függetlenségi törekvéseivel. Ha a görögök, montenegróiak, szerbek és a magyarok lángba borítják az egész térséget, akkor Velence könnyedén az olaszok kezére kerülhet, hiszen Ausztria katonai ereje egyszerre több helyen is le lenne kötve. 55 Lukács L.: Magyar politikai emigráció i. m. 203. 56 Kovács E.: A Kossuth-emigráció és az európai szabadságmozgalmak i. m. 465. 57 Szabad György: Az önkényuralom kora (1849-1867). In: Magyarország története 1848-1890. I. Szerk. Kovács Endre. Bp. 1979. 709. 58 Kovács E.: A Kossuth-emigráció és az európai szabadságmozgalmak i. m. 405-407. Siettette a magyar emigrációt a provizórium bevezetése, amely magában hordozta azt a veszélyt, hogy a bécsi udvar sikeresen kiegyezik a magyarok kárára a nemzetiségekkel. Ugyanígy az is lehetségesnek tűnt, hogy a magyarok idő előtt kiegyeznek az osztrák uralkodóval, még mielőtt bármilyen háború kitörne Ausztria és Olaszország között. Farkas Katalin: Magyar függetlenségi törekvések 1859-1866. Bp. 2011. 37. 59 Kossuth Lajos levele Vukovics Sebőnek, 1862. február 15. MNL OL R szekció 1526 utáni gyűjtemény, R (1) 1848/1849-es és emigrációs iratok gyűjteménye, R216 Vukovics Sebő. A nagy terv körvonalait a magyar emigráció tagjai is ismerték. Kossuthék bizton számítottak arra, hogy a velencei kérdés - az angolok békéltető kísérletei ellenére is - újabb háborúhoz vezet Olaszország és Ausztria között. Éppen ezért a magyar emigráció tagjai igyekeztek egyezkedni az olaszokkal, illetve rendezni kapcsolataikat a nemzetiségekkel.57 Párizsból olyan jelzések érkeztek a magyar emigrációhoz, hogy Magyarország csak akkor lehet hatékony szövetséges partner, ha képes rendezni a viszonyát a Duna-térségben élő népekkel.58 Kossuth ezt belátva figyelmeztette 1862 februárjában Vukovics Sebőt: „Ne felejtsd hogy sem Kolozsvárot, sem Szegeden, sem Siklóson nem lehet egy expeditióval kikötni — ha ez lehetne, megszűnnék minden nehézség. De Kolozsvárhoz Oláhföldön, Szegedhez Szerb földön, Siklóshoz Horvát földön lehet csak jutni, ’ s mit csinálsz, ha ezek ellenségek? A kérdés tehát úgy áll: hogy nem a szoros jog, hanem az expedientia szempontjából kell azt megítélni, ’ s ha csak a czélról, a függetlenségről nem akarunk lemondani, a szerves jogon túl is áldoznunk kell, csakhogy nem annyit, a mi hazánkat (erről ’ s nem Horvátországról szóllok) szét darabolás útján megölné. Ezt semmi áron, de ezen vonalon belől liberálisoknak kell lennünk, miszerint vagy velünk legyenek a különböző népfajok, vagy legalább Európa előtt tisztában álljon hogy az alku nem rajtunk múlt, mert mi mindent megtevőnk, a mit nemzeti öngyilkosság nélkül teheténk.”59 575
