Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Varga Dániel: A Duna-konföderációs terv előzménye: Il Programma Ungherese
A DUNA-KONFÖDERÁCIÓS TERV ELŐZMÉNYE: IL PROGRAMMA UNGHERESE Ugyanezek a gondolatok köszönnek vissza Kossuth Pro memoria címet viselő dokumentumában is,60 melyben II. Viktor Emánuellel, illetve Urbano Ratazzi leendő olasz miniszterelnökkel folytatott tárgyalásainak az eredményeit ismerteti híveivel.61 Kossuth az írásában leszögezi: „a Szerbekkel, Morvátokkal általában az idegen nyelvű lakossággal, minden áron ki kell egyezkedniük, mégpedig minél elébb mert az Istenen kivül senki nem tudhatja hová fejlődnek jövő tavasszal az Európai körülmények.”62 Kossuth siettette az olasz félt a háborúval, mivel amiatt aggódott, hogy idő előtt kiegyeznek a magyarok Béccsel. Ezek után a volt kormányzó elnök leírta, mi is volt az olasz uralkodó terve a balkáni akciókat illetően: „A harcz tavasszal, Keleten, Görögországban fog megkezdetni. Oda Garibaldi fog expeditiót tenni. Azért olly távol, hogy még a mozgalom az Osztrákhoz közeledik, a Királynak ideje legyen a harczra elkészülni. A Calculus ez: ha Garibaldinak sikerül a harczot kiterjeszteni, ezek az alternatívák: vagy interveniál az Osztrák, s ahhoz erejét megosztja, itt gyengül ‘s a Király őt megtámadja, sőt inter ventiójával az Osztrák Európai háborút is idézhet elő, mi a lehető legkedvezőbb conjunctura lenne reánk nézve — vagy nem interveniál, hanem erőt concentrál Magyar s Horvát Ország Keleti határain a végett kénytelen magát a Minciónál gyengíteni, s a Király részérőli támadást megkönnyíti. A Király Augustusra harcz készült lesz, provokálni fogja az Osztrákot, hogy támadjon, ha nem támadna ő, a Király még az év folytában minden esetre támadni fog.”63 Kossuth tájékoztatta a nemzetközi helyzet új fejleményeiről magyarországi híveit, és nyilatkozatot kért tőlük arról, hogy elszántak-e az Ausztriával való fegyveres összecsapásra.64 60 Nyulásziné Straub Éva: A Kossuth-emigráció olaszországi kapcsolatai 1849-1866. Bp. 1999. 544-547. 61 Farkas K: Magyar függetlenségi törekvések i. m. 41. 62 Nyulásziné Straub É.: A Kossuth-emigráció olaszországi kapcsolatai i. m. 545. 63 Uo. 547. 64 Farkas K: Magyar függetlenségi törekvések i. m. 41. 65 Pete L.: Olaszország magyar katonája i. m. 128. Igaz, a magyar emigráció tagjai a terv gyenge pontjaival is tisztában voltak: leginkább azzal, hogy erősen kétséges a francia részvétel egy esetleges balkáni hadjárat során. Párizs az 1859-es háborút követően hivatalosan jó viszonyra törekedett Béccsel. Amikor az olasz uralkodó például 1862 januárjában Türr Istvánt a francia császárhoz küldte, hogy kipuhatolja, mi az álláspontja a római kérdést illetően, III. Napóleon nem fogadta a tábornokot. A francia uralkodó az alábbi ok miatt utasította el a diplomáciai tárgyalást: „jó viszonyban állunk Ausztriával, és a látszatát sem engedhetem meg annak, hogy ellene konspirálunk. Türr tábornok meg túlságosan is ismert személyiség ahhoz, hogy a látogatása észrevétlen maradjon.”65 Kossuthot arról tájékoztatták, hogy a francia császár bizonyosan nem 576
