Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Varga Dániel: A Duna-konföderációs terv előzménye: Il Programma Ungherese
VARGA DÁNIEL Ezzel a témával kapcsolatban az alábbiakat tudjuk mondani. Az osztrák és a hozzá hű sajtó állandó ködösítéseivel szemben, amely úgy tüntette fel a magyar törekvéseket, hogy azok pusztán egy faj saját dominanciájának elérésére irányuló törekvések, s amelyek különböző nemzetiségek ellenérzését váltják ki. Világos és határozott program előterjesztésére volt tehát szükség, ami kedvező feltételekkel rögzíti azokat a kapcsolatokat, amelyeket a magyar nemzet meg akar teremteni a maga és az ősi Szent István királyságban élő többi nemzetiség között. E program megvitatása volt a találkozó fő célja, ahol végül az alábbi alapelveket fogadták el: 1. A magyar kormányrendszernek az ország minden lakosának abszolút egyenlőségi elvén kell alapulnia, faji, nyelvi vagy vallási megkülönböztetés nélkül. 2. Az államforma alkotmányos monarchia marad (természetesen a Habsburg- Lotaringiai-ház örökös kizárásával). 3. Horvátország esetében jogcsorbító nyomás nem gyakorolható. Ha hasznosnak hiszi, hogy elszakadjon és önmagában álljon: tegye meg. Ebben az esetben ez a két ország - mint ahogy Szerbia és Románia, amelyek külön-külön túl gyengék ahhoz, hogy önállóan megálljának a lábukon és megvédjék saját függetlenségüket — egy támadó és véd- szövetséggel lesznek összekötve. Külön kereskedelmi, vám-, posta-, távirati, vasúti, monetáris stb. szerződésekkel egyesítik anyagi érdekeiket, és növelik ipari és szellemi fejlődésüket, így, miközben egyfelől ezek az új államok - kényszerszövetségüknek köszönhetően - egy politikai testként sokat jelentenek majd az európai államok közötti egyensúlyban, másfelől mindegyikük tökéletes függetlenséget fog élvezni, saját kormányzattal, adminisztrációval és törvényekkel. 4. Ami Erdélyt illeti, amely attól kezdve Magyarország része, amióta csak létezik, megállapítást nyert, hogy az ország felszabadulása esetén közös megegyezéssel fogja megkeresni a módját az igazgatás olyan szabályozásának, amely megelégedést nyújt az összes lakos számára. Ezeknek az alapelveknek kell alapul szolgálniuk a programhoz, amelynek a részletes kidolgozását (természetesen) Kossuth számára tartják fenn, aki mindenki másnál nagyobb felhatalmazással rendelkezik, hogy az egész nemzet nevében beszéljen.” K Magyar Program nem a közel két hónappal később megjelenő Dunakonföderációs tervezetnek a rövidített változata, hiszen ebben egy tágan értelmezett támadó- és védszövetségről van szó Magyarország, Szerbia, Horvátország és Románia között, nem pedig egy konföderációról. Ezt alátámasztja Kossuth Lajosnak egy jóval később született írása is, amelyben arra utal, hogy 1862 tavaszán 565
