Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Sabine Jesner: Cordon Militaire – Cordon Sanitaire. Járványmegelőzés az erdélyi katonai határőrvidéken (1760 körül–1830)
CORDON MILITAIRE - CORDON SANITAIRE fizetniük.32 Egy Luxemburgból származó orvoshoz, Adam Chenot-hoz (1722— 1789) köthető a fennálló rendszer 1780-as évek közepi megújítása. Ez a reform ugyan nem vált hivatalossá, de ettől kezdve, ha a szomszédos tartományokban nem regisztráltak akut pestises eseteket, a karantén alkalmazása nélkül is be lehetett utazni az országba. Chenot célirányosan amellett érvelt, hogy a karanténra előírt időszak túl hosszú, hiszen a pestis lappangási ideje ennél jóval rövidebb. Mivel hatalmas szakadék tátongott a gyakorlati tapasztalat és az orvostudomány tudása között, Chenot hivatkozhatott az orvosi praxis megalapozott felismeréseire. Ráadásul maga is megfertőződött az 1755-ös brassói pestisben orvosi feladatainak ellátása közben. Ismeretei gazdagították az egészségüggyel kapcsolatos diskurzust a Monarchiában, és egyrészt számos publikációban, másrészt a bécsi udvarnak küldött adminisztratív beszámolókban türköződnek vissza.33 Főleg ezeket a kommunikációs csatornákat használva Chenot a következő évtizedekben folyamatosan két szempont mellett érvelt: a karantén lerövidítése, illetve megszüntetése, valamint a víz tisztító eszközként való fokozott használata.34 Első törekvése már 1785-ben meghallgatást talált, amikor II. József parancsára elrendelték, hogy csak akkor kötelező a karanténba vonulás, ha a pestis kitörését a közvetlen közelben dokumentálták.35 A másodikat majd csak az 1837-es pestistörvény írta elő.36 32 Jesner, S.: Habsburgische Grenzraumpolitik i. m. 177. 33 Uo. 209-211. 34 1766-ban publikálta Adam Chenot legfontosabb megfigyeléseit, egészségügyi felismeréseit és információit saját pestisfertőzéséről Tractatus de Peste címmel. Németül: Adam Chenot: Abhandlung von der Pest. Dresden 1776. 35 Erna Lesky: Die josephinische Reform der Seuchengesetzgebung. Sudhoffs Archiv für Geschichte der Medizin und der Naturwissenschaften 40. (1956) 1. sz. 78-88., itt: 80-81., valamint az informális szabályozás publikált alapja: Adam Chenot: Die Einleitung zu den Vorbauungs Anstalten wider die Pest. In: Codex Sanitario-medicinalis Hungáriáé. Bd. 1. Hrsg. Franz Xaver Linzbauer. Budae 1853. 151-179. 36 Az 1837-es pestistörvényről lásd Franz Xaver Pichl: Sammlung der Gesetze im politischen, Cameralund Justizfache. Bd. 3. Wien 1839. 192-326. 37 A Kaiserlich Königliche Directorium in Cameralibus et Publicopoliticis levele az Erdélyi kincstárnak és a trieszti kormányzóságnak, 1794. dec. 24. ÖStA FHKA NHK Kaale 7bgn A400, fol. 21r. A bevezetésben említett, az Erdéllyel szomszédos Havasalföldön 1794 végén kitört pestis kapcsán fogalmat alkothatunk a katonai határőrvidéken bevezetett Habsburg megelőző intézkedések mértékéről, időbeli dimenziójáról és időtartamáról is. A forrásokból megtudhatjuk, hogy az Udvari Haditanács a pestis miatt 21 napos karantént rendelt el.37 Fél évvel később, 1795 júliusában ez a vesztegzár-periódus még mindig érvényben volt, s a pestis is pusztított még Havasalföld központjában, Bukarestben. A bécsi udvar bukaresti diplomáciai képviselete kórházakban fekvő pestises betegekről számolt be az Udvari Haditanácsnak 56
