Századok – 2022

2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Sabine Jesner: Cordon Militaire – Cordon Sanitaire. Járványmegelőzés az erdélyi katonai határőrvidéken (1760 körül–1830)

SABINE JESNER teljes egészében a hadsereg hatáskörébe került, az Udvari Haditanács volt illetékes az egészségügyi kérdésekben és a járvány leküzdésében a Monarchia külső hatá­ránál.28 A karanténállomásba való be- és kilépést nyomtatványokkal dokumen­tálták, a karantén végét pedig egy külön egészségügyi igazolással (Sanitätsfede) hitelesítették.29 410-490. A Cordon Sanitaire-rel foglalkozó szakasz: ‘ Von den Vorsichten, welche die Besorgung der Gesundheit von fremden Gränzen her betreffen’. 433—490. 28 Az Udvari Haditanács tájékoztatja az Erdélyi hadtestparancsnokságot a kompetenciaváltozásokról, 1776. jan. 6. Román Nemzeti Levéltár, Arhivele Nationale Sibiu (a továbbiakban: RNL ANS), Sibiu, Comandamentul general al armatei austriece CG din Transilvania, 9/1776, föl. 109. 29 Jesner, S.: Habsburgische Grenzraumpolitik i. m. 199-200. 30 Pascal Joseph von Ferro: Nähere Untersuchung der Pestansteckung, nebst zwey Aufsätzen von der Glaubwürdigkeit der meisten Pestberichte aus der Moldau, und der Wallachei, und der Schädlichkeit der bisherigen Contumazen von D. Lange und Fronius. Wien 1787. 31 Lásd például egy 1803-ból származó határmenti őrhely-utasítást. RNL ANS Sibiu, Comandamen­tul general al armatei austriece CC din Transilvania, 4/1803, föl. 1-26. Szükség volt-e a Habsburg Cordon Sanitaire-re? Habár már a 18. században is sokan kritizálták a kötelező karantén intézményét, a bírálatok a 19. században erősödtek csak fel igazán. A kiesett idő pótlása és a gazdasági érdek elsőbbséget követelt az Oszmán Birodalomból érkező járványos betegségekkel kapcsolatos félelmekkel szemben. A szállítás késedelme, valamint a karanténokban való hosszú raktározásból adódó károk jó okot szolgáltattak az elégedetlenségre.30 A vesztegzár időtartama volt az egyik legkomolyabb támadási felület a Gordon Sanitaire rendszerén. A kordonnál állomásozó katonai határőrök száma korrelált az évszakokkal (nyár és tél), valamint a jár vány veszéllyel is. Utóbbi határozta meg a vesztegzár időtartamát. Minél közelebb került a betegség a Habsburg ha­tárhoz, annál hosszabb időben állapították meg a contumác-periódust, és annál több határőr őrizte a kordont. A katonai közigazgatás egészen odáig ment, hogy őrhelyekre lebontott, táblázatos kordon-felügyeleti terveket állított össze a gyors reagálás lehetősége érdekében.31 Az Egészségügyi Főszabályzat három fázisú időmodelljéből kiindulva a ka­rantén lehetett 40, 28 és 21 napos. Emellett akut járvány veszély esetén beve­zethették a teljes határzárat is. A bécsi udvar által alkalmazott egészségügyi ügynökök és diplomaták révén egyfajta kommunikációs figyelmeztető rendszer épült ki. A minimum háromhetes időszak azonban az utazóknak és a kereske­dőknek jelentős idő veszteséggel és komoly kiadásokkal is járt, mivel mind a már említett tisztítási, mind pedig az ellátási költségeket saját zsebükből kellett 55

Next

/
Thumbnails
Contents