Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Sabine Jesner: Cordon Militaire – Cordon Sanitaire. Járványmegelőzés az erdélyi katonai határőrvidéken (1760 körül–1830)
CORDON MILITAIRE - CORDON SANITAIRE és áruit is: a szellőztetés, füstölés és mosás tartozott azok közé a tisztítási technikák közé, amelyek a kortárs ismeretek szerint a pestis ellen hatékonynak számítottak. Ezután az árukat többnyire fából készült raktárakban helyezték el a vesztegzáridőszak végéig. Ez az egészségügyi megfontolás kétféle teóriából táplálkozott: a miazma- és a kontagionista elméletből. Amíg utóbbi szerint a fertőzés érintkezés útján terjed, addig a miazma-elmélet Hippokratész antik modelljén alapul, mely szerint a pestis főleg mocsarak és vizek állott kipárolgásaiból keletkezik és a levegőben is terjed.23 Ez a szemlélet volt a felelős azért, hogy egyes állatfajok bozontos szőrük miatt különösen veszélyesnek számítottak: a juhok könnyű és gyakran hosszú gyapjában ugyanis ez az ominózus, veszélyes levegő a feltevés szerint különösen jól el tudott rejtőzni. Erna Lesky orvostörténész a „Habsburg pestisfrontról“ írt úttörő tanulmányában (1957) hangsúlyozza, hogy a tisztítással foglalkozó személyzetnek a raktárakban együtt kellett aludnia a szövet és gyapjú bálákkal, s csupasz kézzel át kellett forgatnia ezeket; ha a személyzet egészséges maradt, akkor a bálák nem voltak pestissel fertőzöttek.24 Erdélyben, ahol a vándorlegeltetés modellje volt elterjedt, ami együtt járt azzal, hogy tavasszal és ősszel a nagy nyájak/csordák át-átlépték a határt, az állatok tisztítása nagyon fontos szerepet kapott. Mikor az állatok ősszel visszatértek Erdélybe, a szabad ég alatti karanténok mellett úsztatás is várt rájuk.25 Árral szemben behajtották őket a folyóba és a sodrás megtisztította őket. A Habsburg tartományokba való belépéskor a karanténkötelezettség mindenre és mindenkire vonatkozott, legyen szó emberről, állatról vagy kereskedelmi áruról. A szabályokat ennek ellenére gyakran megpróbálták kijátszani; a halálbüntetéssel való fenyegetés ellenére is bőven volt példa normaszegésre a csempészet és az illegális személyforgalom terén.26 23 Részletesen lásd Teodora Daniela Sechel: Contagion theories in the Habsburg Monarchy (1770- 1830). In: Medicine Within and Between the Habsburg and Ottoman Empires, 18th—19th Centuries. Ed. Uo. Bochum 2011. 55-78. 24 Lesky, E.: Pestfront i. m. 100-101. 25 Az Oszmán Birodalom területéről való „jószág behajtásról“ az 1770. január 2-ai Egészségügyi Főszabályzat rendelkezik A contumác igazgatók tudnivalói és fő kötelességei 49. §-ában. Lásd Hempel-Kürsinger, J. N: Handbuch der Gesetzkunde i. m. 473-474. 26 A kordonok megsértéséről lásd például az 1766. augusztus 25-ei A contumác-rendtartás megújításáról című rendeletet. ÖStA FHKA SUS Patente 159.31. 27 Az 1770. december 2-ai Egészségügyi Főszabályzatot nyomtatásban közli: Johannes Nepomuk Hempel-Kürsinger: Handbuch der Gesetzkunde in Sanitäts- und Medicinal-Gebiethe. Bd. 2. Wien 1830. Az 1770-es Egészségügyi Főszabályzat szabályozta először komplex módon, és a territoriális állam szintjén egyúttal egységesítette is a közegészségügyet. Ebben többek közt előírták a határok katonai határőrök által való őrizetét az illegális határátlépések megelőzésére, a tisztítási technikákat, valamint megszabták a karanténállomások személyzetének feladatkörét.27 1776-ban feloszlatták az Udvari Egészségügyi Deputációt {Sanitätshofdeputation), ettől kezdve a járványmegelőzés 54
