Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Sáfrány Tímea: Tisztújítások és tisztviselői karrierutak a reformkori Csongrád vármegyében
TISZTÚJÍTÁSOK ÉS TISZTVISELŐI KARRIERUTAK A REFORMKORI CSONGRÁD VÁRMEGYÉBEN bírók körét ezek a módosítások bővítették. Nemcsak a választásra jogosultak tekintetében, hanem a voksolás módjában is történt változás, így azt még körültekintőbben szabályozták. Az 1843-as szabályzat minden esetben elrendelte, ha a „felkiáltás ellen mondhatatlan világosságba nem tüntethetné ki a többséget”, akkor voksolásra kerüljön sor. A visszaélések megakadályozására az új szabályozás úgy rendelkezett, hogy minden egyes tisztség betöltésénél más-más méretű és színű golyókat használjanak. Arra is kitértek, hogy a szavazást más megyékből érkező küldöttség felügyelje. Ha befejeződött a szavazás, akkor a megmaradt és felhasznált golyókat össze kellett számolni, és azoknak egyezniük kellett a korábban meghatározott mennyiséggel. Az ellenőrzés fokozásával a szavazás tisztaságát akarták megőrizni, hiszen az 1830-as, 1840-es években nem egy helyen botrányos, tettlegességig fajuló események történtek.27 Csongrádban is felszólították a nemeseket, hogy sem bottal, sem más oda nem illő eszközzel, valamint ittas állapotban ne jelenjenek meg. A professzionalizáció felé mutató intézkedés volt, hogy ezután a jogi végzettséggel nem rendelkezőket nem jelölhették bíráskodási hivatalokra. 27 A botrányos tisztújítások közül leginkább ismertek az 1833-ban Hevesben, 1839-ben Tolnában, 1843- ban Zala megyében történtek. Dombóvári A.: Megyei választások i. m. 77-121., 121-217., 218-259. 28 MNL CsML SzL IV. A. 3. b. 197/1846. Az 1840-es rendelet: MNL CsML SzL IV. A. 3. a. 1031, 1702/1840. 29 Tilcsik Gy.: Tisztújítások i. m. 21-22. 30 Polgár T: Tisztújítási statútumok i. m. 47. Az 1846-os tisztújítás előtt a szavazóképes nemesek összeírásával megbízott küldöttség alkalmazta azt a közgyűlés által 1840-ben hozott rendelkezést, miszerint csak azok élhetnek a megyében nemesi jogaikkal, így a tisztújításon való részvétellel is, akik igazolták nemességüket a megye előtt. Akik ezt nem tették meg, azokat nem vették fel a névjegyzékbe.28 Érdekesség, hogy három évvel korábban nem alkalmazták ezt az 1840-ben hozott rendeletet. Érdemes Csongrád megye fentebb ismertetett statútumait összevetni más, akkor készült megyei rendszabályozásokkal. Vas megyében jóval korlátozottabb volt a szavazásra jogosultak köre, hiszen kezdetben nem voksolhattak az atyai hatalom alatt állók, az árvák és a nemes özvegyek sem, ők csak 1828-tól élhettek szavazati jogukkal. Tilcsik György kiemeli, hogy bár ezek a rendtartások nem foglalkoztak az aktív és passzív választójoggal, mégis született egy rendelkezés, amely a tiszti perbe fogott személyek hivatalnokká választását tiltotta. Ilyen tartalmú rendelkezés felfedezhető Csongrádban is. Vas megyében - Csongráddal ellentétben - egy nemes csak egy személyt képviselhetett megbízólevéllel.29 Somogy megye 1824-es választási szabályrendeletében szembetűnő különbség, hogy a megyebeli plébánosok nem szavazhattak, és megbízólevéllel ott is csak egy személyt lehetett képviselni.30 Zala megye 1819-es rendszabása lehetővé tette a voksolást nemes 538
