Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Sabine Jesner: Cordon Militaire – Cordon Sanitaire. Járványmegelőzés az erdélyi katonai határőrvidéken (1760 körül–1830)
SABINE JESNER kialakított karanténhálózatot hoztak létre,18 amelyet még meg is erősítettek a különösen frekventált útvonalak mentén az úgynevezett elő-contumácokkal, melyek a határhoz még közelebb, a fő állomások előtt feküdtek.19 A bécsi udvar által bevezetett karanténintézkedések a Litorale Austriaco tengeri szabályaihoz igazodtak, melyeket a velencei modell inspirált. (A karantén szó is az olasz negyven szóból származik.)20 18 A horvát-szlavón szakaszon Rudanovac, Slunj, Kosta)nica, Gradiska, Brod, Mitrovica és Zemun, a bánáti szakaszon Pancevo, Mehadia és Jupalnic. 19 Vöröstorony- és Tömösi-szoros. Ehhez lásd az Udvari Egészségügyi Bizottság jegyzőkönyve, 1762. jún. 6. OStA Kriegsarchiv Zentralstellen, (Militär-) Hofkommissionen (a továbbiakban: KA ZSt Mii- Kom), Sanitätshofkommission Akten 1 (1738—1762), 1762-Juni-4. 20 Lesky, E: Österreichisches Gesundheitswesen i. m. 34. 21 Lásd „Szabályos minta terv“ a „contumác“-épületek építéséhez vagy javításához, 1770. jún. 6. ÖStA KA ZSt MilKom Sanitätshofkommission Akten 3 (1763—1775) — Contumazpläne aus der Militärgrenze, 1770/12. 22 Lásd Robert Walsh tiszteletesnek az 1820-as években, Konstantinápolyból Nagy-Britanniába tartó útján, a vöröstoronyi contumácban szerzett tapasztalatait: „[...] egyáltalán nem engedték meg nekünk, hogy meglátogassuk egymást, és fogságunk első idejében minden érintkezés teljességei tilos volt. Mikor megengedték, hogy lássuk egymást, kunyhóink hátsó ajtaján keresztül a régi folyó egyik homokpadjára vezettek minket. Itt egy férfi felügyelt ránk, nagy kalappal, kabátban, aki biztonságos távolságban állt tőlünk, és egy hosszú bottal 3-4 rőf távolságra tartott minket egymástól. Ha véletlenül közelebb mentünk egymáshoz, akkor kinyitotta gülüszemét, közénk suhintott a botjával, és ránk rivallt sok német szóval. Egyszer egy heves széllökés következtében kabátja összeért az enyémmel. Rémület tükröződött az arcán, és a beszennyeződött csücsköt botja hegyén tartva lesietett a folyóhoz és kimosta azt.“ Ro bert Walsh: Reise von Konstantinopel durch Rumelien, das Balkangebirge, Bulgarien, die Walachei, Siebenbürgen und Ungarn. Ein Beitrag zur neuesten Kunde des türkischen Reiches. Zweiter Theil. Dresden-Leipzig 1828. 98-99. Az izoláció és a szeparáció elve jól tükröződik a Monarchia külső határain felállított karanténok architektúráján is. A vesztegzárállomás területének {Contumazareal) bejárati részén felállított „vizitációs szobában“ kérdezte ki és vizsgálta meg a beutazni kívánókat az orvos és a karanténállomás igazgatója. Ezzel kezdődött a karanténba való felvétel procedúrája. A szobát, amelybe két külön ajtón át lehetett belépni, két részre osztották az érintkezés minimalizálása érdekében. Kellő távolságból vizsgálták meg az érintett személyt, látható egészségügyi rendellenességeket keresve, hogy megállapítsák, beengedhető-e a karantén területére. Az egészségügyi szempontok mellett a származási hely és az illető által használt útvonal — mint formális kritérium — is szerepet játszott a kérdés eldöntésében. A származást az oszmán hivatalok vagy az osztrák konzulátusok által kiállított hivatalos dokumentumokkal kellett igazolni. Amennyiben ez az akadály elhárult, a személy egy contumác-lakást kapott, amelyben a külvilágtól elzárva töltötte a karantén idejét.21 A szigorú szeparációt az előírt vesztegzár-időszak alatt alaposan ellenőrizték (vesztegzár-szolgák, takarítók, tisztító szolgák).22 A személyzetnek ezen kívül az utazó költségén meg kellett tisztítania annak javait 53
