Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Sabine Jesner: Cordon Militaire – Cordon Sanitaire. Járványmegelőzés az erdélyi katonai határőrvidéken (1760 körül–1830)
CORDON MILITAIRE - CORDON SANITAIRE s komoly következményekkel járó jelenséggel, hogy a lakosság széles csoportjait kezdte el megfigyelni és ellenőrizni. Ezt az összefonódást a francia filozófus, Michel Foucault 1975-ben megjelent, Felügyelet és büntetés. A börtön története című könyvében egészségügyi kontextusban elemezte, amikor összekapcsolt egy 17. századi kisvárosi milliőben kitört járványt a különböző megszorító stratégiákkal. Foucault igazolta, hogy a lakosság a félelem hatására sokkal inkább hajlandó volt alárendelni magát a fegyelmező eljárásoknak és a korlátozó ellenőrzéseknek. A karanténnel kapcsolatos eljárások hatékonysága feltételezte a felügyeletet és az ellenőrzést, amelyet azonban csak az érintett személyek önkéntes beleegyezésével lehetett megvalósítani.15 Az ellenőrzéshez a katonai határőrvidék infrastruktúrája biztosította a szükséges kapacitásokat. A katonai zóna a hadsereg jelenléte miatt amúgy is jól ellenőrizhető volt, a határőrség emberállománya feletti rendelkezés pedig biztosította azt az emberi erőforrás többletet, amelyre szükség volt az Oszmán Birodalommal érintkező határszakasz intenzívebb kontroll alatt tartásához. A hadsereg állománya és infrastruktúrája a kora újkori állam számára különösen fontossá vált, amikor sor került a biztonságpolitika és az egészségpolitika összekapcsolására.16 15 Michel Foucault: Überwachen und Strafen. Die Geburt des Gefängnisses. Frankfurt am Main 1977. 251-256. Foucault-tól lásd még Uö: Die Politik der Gesundheit im 18. Jahrhundert. Österreichische Zeitschrift für Geschichtswissenschaften 7. (1996) 3. sz. 311-326.; Uö: Die Geburt der Sozialmedizin. In: Michel Foucault: Schriften in vier Bänden. Dits et Ecrits III. 1976-1979. Eds. Daniel Defert - François Ewald. Frankfurt am Main 2003. 272-298.; Uö: The politics of health in the eighteenth century. In: Power: Essential Works of Foucault 1954-1984. New York 2000. 90-105. 16 A pestis elleni védekezés militarizálásáról lásd Olaf Briese: Angst in Zeiten der Cholera. Über kulturelle Ursprünge des Bakteriums. Berlin 2003. 242-243. 17 Az erdélyi kincstár a cs. k. Udvari Kamarának, 1762. dec. 20. ÖStA FHKA NHK Kaale Sieb. Akten 250 (1763-1772), Sanitäts- und Kontumazwesen (6), Signatur:!763/53/Jänner/fol. 5. A Habsburg contumácok ezeknek a keretfeltételeknek a közvetlen produktumai. A bécsi udvar már az erdélyi katonai határőrövezet felállításakor megtette az első lépéseket egészségügyi politikája megvalósítása felé. Ahatárt úgynevezett egészségügyi őrök (Sanitätswächter) figyelték, hogy megakadályozzák a tiltott és illegális határátlépéseket.17 (Az őrök egy részét később integrálták a katonai határőrségbe.) De csak a katonai határőrség struktúráinak megteremtése után lehetett a karanténok hálózatát eredményesen kiépíteni. A funkcióbővítés eredményeként épült ki a karanténhálózat az erdélyi katonai határőr vidéken. (A Bodza-, Vöröstorony-, Vulkán-, Gyimesi- és Ojtozi-szorosban, a Törcsvári-, Tömösi-, Borgói-hágóban [ezt később felváltotta a Radnai-szoros], valamint a Piricskei-hágóban [később a Tölgyesi-szorosban]). Földrajzi elhelyezkedésüket tekintve ezek a Kárpátokon átvezető legfontosabb útvonalak mentén feküdtek. A fennmaradó határszakaszok vesztegzárállomásaival együtt így egy lineárisan 52
