Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Rudolf Veronika: A Birodalom vonzásában. Cseh–magyar–osztrák kapcsolatok 1196 és 1214 között
RUDOLF VERONIKA A magyar csapatok mellett mindkét esemény kapcsán feltűnnek forrásainkban — elsősorban Lübecki Arnoldnál és a Braunschweigi Rímes Krónikáin53 — „Walven” néven emlegetett népek, akik az általában katonai segédnépként fungáló kunokkal azonosíthatóak.59 A Halber st adti Püspökök Geszt áj cP pedig „barbár nemzeteket” (barbar is nationibus) említ Ottokár társaságában, ami véleményem szerint megint csak a kunokra vonatkozhat.61 A források általában pusztításukat, kegyetlen fellépésüket emelik ki, ahogyan ezt Lübecki Arnold is teszi: „Nem hiányzott onnan a legromlottabb emberi nemzetség, akiket m/zz^nek [kiemelés tőlem — R. V.] hívnak, a maguk kegyetlenségeit és rémtetteiket elkövetvén, amikről beszélni nem épülés, hanem nyomorúság.”62 Frantisek Palacky felvetette, hogy a kútfő által a cseheknek tulajdonított pusztítás valójában a kunok számlájára írható, ami egy, a csehekkel szemben ilyen mértékben ellenséges szerző esetén elképzelhetőnek tűnik. Természetesen az sem zárható ki, hogy Lübecki Arnold a drámai hatás kedvéért vagy azért, hogy a szlávokat minél sötétebb színben tüntethesse fel, egyszerűen túlzott.63 Az mindenesetre joggal állítható, hogy a kunok szokatlan harcmodora és az általuk véghezvitt pusztítás felkeltette a kortársak figyelmét. 58 Az ismeretlen szerző nagy valószínűséggel I. Albert szász herceg megbízásából írta meg verses formában, német nyelven a szász és braunschweigi hercegek történetét 768-tól 1279-ig türingiai és szász évkönyvekre, továbbá Braunschweig városi feljegyzéseire alapozva. Körmendi T: Az 1196-1235 közötti magyar történelem i. m. 132. 59 Braunschweigische Reimchronik i. m. 531.; Arnoldi abbatis Lubecensis i. m. 216. - A „Walven” elnevezés és annak különböző változatai az ófelnémet „faló” szóra vezethetőek vissza, amely fakó, sápadt jelentéssel bír. A nyugati kútfők nagy valószínűséggel a szláv forrásokban előforduló népnevet vették át tükörfordítással. Kovács Szilvia: A kunok története a mongol hódításig. (Magyar Őstörténeti Könyvtár 29.) Bp. 2014. 12-13., 22. A Walvenek és a kunok egymásnak való megfeleltetését a Klosterneuburgi Évkönyv egy 1227. évi tudósítása is egyértelművé teszi, amely arról számol be, hogy II. András halicsi hadjáratát követően sor került a „Walven”-nek nevezett nép megkeresztelésére: „Andreas rex Ungarie Rusciam cum exercitu veniens, ab ipsis statim fugatus recessit, interfectis non nullis de exercitu suo. Gens que dicitur Valwin fidem Christi suscepit; ex quibus baptizati sunt fere 10 milia.” - Annales Claustroneoburgenses i. m. 636. 60 A halberstadti dómkolostor egyik szerzetese által a 13. század elején összeállított geszta 780-tól 1208-ig tudósít a püspökség történetéről. Információi egy helyi évkönyvre vezethetőek vissza. Körmendi T.: Az 1196-1235 között i. m. 128. 61 Gesta episcoporum Halberstadensium. Ed. Ludwig Weiland. In: MGH SS XXIII. 116. III. Ince lombard szövetségeseinek írt levelében is említi, hogy Ottokárral segédcsapatok érkeztek Türingiába. CDB II. 32-33. (Nr. 35.) 62 „Nec defuit ibi illud perditissimum hominum genus, qui Valwen dicuntur, crudelitates suas et nequitias exercentes, de quibus loqui non est edificatio séd misera.” - Arnoldi abbatis Lubecensis i. m. 216. 63 Frantisek Palacky: Geschichte von Böhmen. Grösstentheils nach Urkunden und Handschriften. II. Böhmen als erbliches Königreich unter den Premysliden vom Jahre 1197 bis 1306. Prag 1866. 64. 64 Stadai Albert szerint 1204-ben Sváb Fülöp elől a cseh és a magyar király menekült el, azonban ez minden bizonnyal téves értesülés, ugyanis Imre a fia, László augusztus 26-ai koronázása miatt biztosan Ezen forráshelyek alapján tehát képet kaphatunk a magyar segédcsapatok minőségéről, összetételéről, valamint a vállalkozás komolyságáról is. Imre nem vett részt személyesen a harcokban,64 többségében kunokat helyezett 517
