Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Rudolf Veronika: A Birodalom vonzásában. Cseh–magyar–osztrák kapcsolatok 1196 és 1214 között
A BIRODALOM VONZÁSÁBAN A pápai elismerés ellenére Ottokár másik tervét, a prágai püspökség érseki rangra emelését és ezzel egy Mainztól független cseh egyháztartomány létrehozását, nem sikerült elérnie. Indult ugyan egy vizsgálat az érsekség létesítéséhez szükséges anyagi feltételek meglétének ellenőrzésére, továbbá Imre magyar király is közbenjárt az érdekében, a pápa azonban végül — talán a mainzi érsekre tekintettel - elutasította a tervet.52 52 CDB II. 40-41. (Nr. 44.) 53 „Cumque prope iuncti fuissent exercitus uterque, Boemi de viribus adversariorum territi relinquentes castra sue nocte fugerunt” - Burchardus Urspergensis i. m. 84. Az eseményt említi még: Annales Admontenses i. m. 510.; Annales Lambacenses i. m. 557. (Tévesen 1207-re datálva és Köln elfoglalásához kapcsolva.); Annales Claustroneoburgenses i. m. 621.; Braunschweigische Reimchronik i. m. 533.; Cronica S. Petri Erfordensis i. m. 379.; Sächsische Weltchronik i. m. 237. 54 „Accensis itaque focis plurimis, quibus suam presentiam mentirentur, relictis omnibus, que oneri esse poterant fugientibus” - Chronicon Montis Sereni. Ed. Ernst Ehrenfeuchter. In: MGH SS XXIII. 171. 55 „quorum etiam aliquos a Philippe corruptos esse prenoverat” - Chronica Reinhardsbrunnensis i. m. 568. 56 Cronica S. Petri Erfordensis i. m. 379. 57 Annales Zwifaltenses maiores. Ed. Otto Abel. In: MGH SS X. 58. 1204-ben Sváb Fülöp ismét Türingia ellen indított támadást: ezúttal Hermann menedékét, Weißenseet ostromolta meg. A Welf-párt ebben az évben nem zárt össze, Hermann hiába kért támogatást IV. Ottótól; a segélykérésre egyedül Ottokár cseh király reagált, aki cseh, morva és magyar csapatokkal indult az ostromlott vár felmentésére. Érkezése hírére Sváb Fülöp felhagyott a Weißensee elleni támadással és a mainzi érsek, továbbá Dietrich meisseni őrgróf csapatainak társaságában elé vonult, hogy nyílt csatában mérkőzhessen meg korábbi szövetségesével. Erre végül nem került sor, mivel - ahogyan Ursbergi Burchard írja - „amikor a két hadsereg már majdnem találkozott, a csehek az ellenfelek erejétől megrémülve táborukat hátrahagyván, éjjel elmenekültek”.53 Más forrás hozzáteszi, hogy Ottokár emberei „sok máglyát gyújtottak tehát, hogy az ottlétüket színleljék előttük, s mindent, ami a menekülés terhére lehetett, hátrahagytak”, majd az éj leple alatt, csendben és titokban visszavonultak.54 A Reinhardsbrunni Krónika szerint Ottokár megfutamodását nemcsak az ellenfél túlereje indokolta, hanem az is, hogy nem bízott saját csapataiban, mivel „már régebben is tudta, hogy néhányukat Fülöp megvesztegette”.55 Az így magára maradt tartománygrófnak nem maradt más választása, mint hogy behódoljon Fülöpnek: szeptember 17-én új fent hűségesküt tett neki, biztosítékként pedig fiát, Lajost is kénytelen volt túszul adni.56 Nem járt jobban a menekülést választó Ottokár sem, hiszen Sváb Fülöp csapatai a Cseh Királyság szívéig üldözték.57 516
