Századok – 2022

2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Sabine Jesner: Cordon Militaire – Cordon Sanitaire. Járványmegelőzés az erdélyi katonai határőrvidéken (1760 körül–1830)

SABINE JESNER kötelezettségek késleltették a határőrpontok meghatározását és kialakítását a feje­delemségben. Két székely határőr gyalog- és egy huszárezred, valamint egy román gyalog- és egy - rövid idő alatt feloszlatott - dragonyos ezred látta el 1764-1766- tól a határvédelmet 1851-ig, a határőrvidék felszámolásáig. A Habsburg katonai határőrvidék ettől kezdve az Adriától Horvátországon, Szlavónián, a Bánságon és Erdélyen keresztül húzódott, egészen Bukovináig. A zárt terület megbízható kiindulópontot jelentett ahhoz is, hogy Bécsben elgondolkodjanak a funkciók hatékony bővítésének lehetőségéről is. Az erdélyi határmenti falvak férfi lakossá­gának nagy része rendszeresen meghatározott őrhelyekre masírozott a határhoz, hogy ott éjjel-nappal őrjáratozzon. Ez teremtette meg annak az előfeltételét, hogy az oszmán határon az egészségügyi ellenőrzés működjön.12 12 Göllner, C.: Die Siebenbürgische Militärgrenze i m. 9-125.; Jesner, S.: Habsburgische Grenzraum­politik i. m. 32-91. 13 „Secundo, minden érintkezés teljesen beszüntettetik örökös Magyar Királyságunk (ezalatt értendő Horvátország és Szlavónia és az Erdélyi Fejedelemség is, valamint minden más magyar koronánkhoz tartozó királyság és fejedelemség) és belső ausztriai tartományaink, nevezetesen Stájerország, Karintia és Krajna, valamint Görz, Trieszt és Fiume grófság között, és a fent említett Magyar Királyság és a hoz­zá tartozó fejedelemség, valamint tartományok, másfelől fent nevezett belső ausztriai tartományaink, további legkegyelmesebb rendelkezésünkig teljesen lezáratnak, és elrendeljük, hogy a belső ausztriai határokon felállított fertőzés-felügyelők, őrjáratozók és őrszemek a jövőben senkit sem engedhetnek be Magyarországról és annak fent említett királyságából/fejedelemségéből/tartományaiból, legyen az bárki és jöjjön bárhonnan, a hátrébb felsorolt contumácnak kinevezett helyeken felállított karantén­ban való előzetes tartózkodás nélkül.“ OStA FHKA Sammlungen und Selekte (a továbbiakban: SUS) Patente 43.15. 14 Lesky, E.: Pestfront i. m. 86. Kormányzati járványmegelőzés: a Habsburg karanténok A karantén és a határzár mint egészségügyi megelőző eszközök szoros kapcsolat­ban álltak a kora újkori állam hatalmi technikáival. A határok lezárásának gya­korlata ugyanis a 18. század elején már nem számított újdonságnak. Az 1710. október 14-ei pestis-pátens például már tartalmazta a határ lezárásának lehetősé­gét Magyarország felé, hogy ezáltal megvédjék a belső-ausztriai lakosságot.13 De csak VI. Károly 1737-es szabályozásával kapott a hadsereg meghatározó szere­pet a pestis elleni harcban, s ezzel az állam által irányított s egyben szabályo­zott járványmegelőzés szintet lépett. A hadsereg az infrastruktúra biztosításával központi szerepet kapott a védekezésben.14 A folyamat megértéséhez látni kell, hogy a hatalomkoncentráció révén az állam ekkorra már jelentősen kiterjesz­tette befolyását alattvalói életére. A lakosság medikalizálása csak egy eleme volt ennek a rendszernek. A központi államnak az a funkciója, hogy a külső hatá­rokon karanténokat állított fel, szorosan összefüggött azzal az általánossá váló 51

Next

/
Thumbnails
Contents