Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Rudolf Veronika: A Birodalom vonzásában. Cseh–magyar–osztrák kapcsolatok 1196 és 1214 között
A BIRODALOM VONZÁSÁBAN fokozottabb bevonásával a keleti politikába, ami végső soron az előbbiek külpolitikai mozgásterének szélesedésében öltött testet. Vagyis a 13. században már nem érzékelhető egységes birodalmi külpolitika, a keleti fejedelmek már nem a császár céljai és parancsai szerint alakították politikájukat és vettek részt hadjáratokban. Meg kell tehát vizsgálni, hogy ez a megnövekedett (kül)politikai mozgástér hogyan alakította át a cseh-magyar, illetve az osztrák-magyar relációkat, továbbá a cseh-osztrák viszonyt.3 így olyan kérdésekre is választ kaphatunk, hogy mikor, miért, hogyan és milyen intenzitással vettek részt a magyar királyok a német trónviszály eseményeiben. 3 E három ország 10-13. századi szomszédságának újabban Klaus Lohrmann szentelt monográfiát, ebben viszont nem tért ki a német trónviszályra vagy annak hatásaira. Klaus Lohrmann: Die Babenberger und ihre Nachbarn. Wien-Köln-Weimar 2020.; Veronika Rudolf [könyvismertetés] : Klaus Lohrmann: Die Babenberger und ihre Nachbarn. Wien-Köln-Weimar 2020. Ungarn Jahrbuch 35. (2019) 303-306. 4 Makk E: Magyar külpolitikai, m. 210.; Georg Scheibelreiter: Die Babenberger. Reichsfürsten und Landesherren. Wien-Köln-Weimar 2010. 274.; Robert Vik: Elisabeth, quae publicam rem Boemiae plus quam vir regebat. Alzbéta uherská, knézka ceská. Mediaevalia Historica Bohemica 23. (2020) 2. sz. 7-35. 5 Josef Zemlicka: Die Tradition der Babenbergisch-Premyslidischen Heiratsverbindungen. In: Böhmisch—österreichische Beziehungen im 13. Jahrhundert. Österreich (einschließlich Steiermark, Kärnten und Krain) im Großprojekt Ottokars II. Premysl, König von Böhmen. Vorträge des internationalen Symposions vom 26. bis 27. September 1996 in Znaim. Hrsg. Marie Bláhová - Ivan Hlavácek. Prag 1998. 80. A cseh—magyar szövetség III. Béla baráti viszonyt hagyott örökül fiaira mindkét szomszédos országgal, amely főként a jó dinasztikus kapcsolatoknak volt köszönhető: Frigyes cseh herceg (1172—1173 és 1178—1189), valamint öccse, Szvatopluk Béla testvéreit, az új hazájában erős kézzel uralkodó Erzsébetet, illetve Odolát vezették oltárhoz, míg V. Lipót osztrák (és 1192-től stájer) herceg (1177-1194) Béla harmadik testvérével, Ilonával kötött házasságot. Ezzel párhuzamosan a Babenbergek és a Premyslidák is dinasztikus kapcsolatra léptek egymással. II. Ulászló (herceg 1140—1158, király 1158-1172) a Türingiai Judittal kötött második házasságából származó leányát, Richezát V. Lipót testvéréhez, Henrik mödlingi herceghez adta feleségül. 4 5 A családi kapcsolatoknak köszönhető nyugalmi állapotból a német trónviszály mozdította ki a régiót. 1197 szeptember 28-án elhunyt az éppen keresztes hadjáratra készülő VI. Henrik német-római császár (1190—1197) Messinában. Fiát, az akkor három éves Frigyest a Birodalom fejedelmei ugyan már az előző évben királlyá választották, ám az új helyzetben kevesen érezték ezt kötelező érvényűnek, és új királyjelölt után néztek. Az ellentáborok azonban nem tudtak 506
