Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Rudolf Veronika: A Birodalom vonzásában. Cseh–magyar–osztrák kapcsolatok 1196 és 1214 között
Rudolf Veronika A BIRODALOM VONZÁSÁBAN Cseh—magyar-osztrák kapcsolatok 1196 és 1214 között* A Magyar Királyság Árpád-kori külpolitikájának részletes feldolgozását a medievisztika szegedi professzora, Makk Ferenc kezdte meg máig mérvadónak számító monográfiájában,1 amelyben III. Béla magyar király (1172—1196) haláláig vállalkozott az események tárgyalására. A 13. század külkapcsolatainak feltárására monografikus keretek között azóta sem került sor, azonban néhány résztémáról, így például a Magyar Királyság egyes országokkal fennálló viszonyáról több szakmunka is napvilágot látott a közelmúltban.2 Ennek ellenére a Cseh Hercegséggel (később Királysággal) és az Osztrák Hercegséggel fenntartott 13. századi kapcsolatainak, valamint az említett szomszédok egymás közötti relációinak részletes tárgyalására eddig nem került sor sem a hazai, sem a nemzetközi kutatásban. Ezért mindenképpen indokoltnak tűnik, a Magyar Királyság 13. századi külső politikájának rekonstruálása szempontjából pedig kifejezetten haszonnal kecsegtet a három említett ország egymás közötti politikai, diplomáciai és dinasztikus kapcsolatainak feldolgozása a korabeli, illetve közel egykorú elbeszélő forrásokra és az okleveles anyagra támaszkodva. A továbbiakban az említett reláció első szakaszát, az 1196 és 1214 közötti időszakot kívánom bemutatni. 1 Makk Ferenc: Magyar külpolitika (896-1196). (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 2.) Szeged 1996. 2 Barabás Gábor: A pápaság és Magyarország a 13. század első felében. Pápai hatás - együttműködés - érdekellentét. (Thesaurus Históriáé Ecclesiasticae in Universitate Quinqueecclesiensi 5.) Pécs 2015.; Bárány Attila: II. András balkáni külpolitikája. In: II. András és Székesfehérvár. King Andrew II and Székesfehérvár. Szerk. Kerny Terézia - Smohay András. (A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum Kiadványai 7.) Székesfehérvár 2012. 129-173.; Font Márta: Az Árpád-házi királyok és a Rurikida fejedelmek. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 21.) Szeged 2005.; Gábor Varga: Ungarn und das Reich vom 10. bis zum 13. Jahrhundert. Das Herrscherhaus der Árpádén zwischen Anlehnung und Emanzipation. (Studia Hungarica 49.) München 2003. Az időhatárok kijelölésének elsődleges okául egy, a Német-római Császárságot, sőt egész Európát 1198 és 1214 között mozgásban tartó konfliktussorozat szolgált, amely nagyban meghatározta és átalakította a cseh—magyar—osztrák kapcsolatokat is. A német trónviszály azon túl, hogy befolyással volt a szóban forgó országok Birodalommal szembeni politikájára, egyben nagyobb szabadságot is biztosított a Birodalom részét képező Cseh Hercegségnek/Királyságnak, valamint az Osztrák (és Stájer) Hercegség(ek)nek. A folyamat már kezdetét vette az itáliai területek felértékelődésével, valamint az osztrák és a cseh hercegek Köszönettel tartozom témavezetőmnek, Körmendi Tamásnak (ELTE BTK) tanácsaiért és támogatásáért. 505 SZÁZADOK 156. (2022) 3. SZÁM
