Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Sabine Jesner: Cordon Militaire – Cordon Sanitaire. Járványmegelőzés az erdélyi katonai határőrvidéken (1760 körül–1830)
CORDON MILITAIRE - CORDON SANITAIRE belépni az Oszmán Birodalomból a Habsburg Monarchia területére. Az intézkedések hátterének megértéséhez vetnünk kell egy pillantást néhány olyan folyamatra, amely a monarchia egészét érintette. VI. Károly császár utódának, Mária Teréziának az uralkodása idején történtek meg az első lépések a „közegészségügy“ megteremtésére.9 A „Medicinái Polizey“ {Orvosi Rendészet) hatásköre alatt alakul ki az a meggyőződés, hogy gondoskodni kell a nép egészségéről.10 A medikalizálás többek közt a bábák és orvosok professzionális képzésében nyilvánult meg, valamint fürdőket nyitottak a lakosság széles rétegei számára. A tartományokban is megtörtént az intézményi háttér kialakítása a helyi orvosi bizottságok felállításával. Ezekben vitatta meg a tartomány „protomedicus“-a (az egészségügyi igazgatás tartományi szakmai vezetője) a politikai és katonai elit vezetőivel az egészségügyi és orvosi ügyeket, mielőtt elkészültek a jelentések a bécsi Udvari Egészségügyi Bizottság számára.11 Alakosság egészségének megőrzésében való fokozott érdekeltséget az államelméletként favorizált merkantilizmus is erősítette, hisz az a gazdaság fejlesztése és ebből adódóan az export növelése érdekében az egészséges, produktív és dolgozó lakosságra épített. Az egészség fontosságának eszméje a hadseregben is teret hódított, s különösen érvényesült az állandó hadsereg intézményében, amely azután igényt tartott a katonák testének egészségügyi gondozására mind béke-, mind háborús időkben, hogy ezzel garantálja a hadsereg működésének hatékonyságát. Ezzel összefüggésben különösen a férfi lakosság egészsége állt az állam érdeklődésének középpontjában. A katonai határőrvidék rendszere ráadásul csökkentette a gazdasági ellátás kényszerét is, bizonyos csapatrészekre korlátozva azt, ugyanis a határőrvidék katonáinak magukat kellett ellátniuk, amiért ellentételezésként telkeket kaptak. Eközben a bevethető csapatkontingensek jelentős tartalékául szolgáltak. Amikor a bécsi udvar az 1760-as évek elején elkezdte kialakítani a katonai határőrvidék erdélyi szakaszát, a fennálló (horvát—szlavón és bánsági) határszakaszokat védő csapatok már sorállományú ezredekből álltak. Egyidejűleg az Udvari Haditanács mint a katonai határőrvidék kérdésében illetékes központi hatóság egyre inkább beavatkozott a határőrvidék társadalmának életébe, például a családi jog, a fiú utódok nevelése vagy az agrárgazdasági perek terén. A komplex tulajdonviszonyok, valamint a rendi társadalom adottságai (székelyek, magyarok, erdélyi szászok) és az ezekkel járó jogok és 9 Peter Baldwin: Contagion and the state in Europe, 1830-1930. Cambridge 1999. 2-15. 10 George Rosen: From Medical Police to Social Medicine. New York 1974.; Uő: Cameralism and the concept of medical police. Bulletin of the history of medicine 27. (1953) 21-42., valamint Ute Frevert: Krankheit als politisches Problem 1770—1880. Soziale Unterschichten in Preußen zwischen medizinischer Polizei und staatlicher Sozialversicherung. Göttingen 1984. 23-27. 11 Részletesen elemzi Erna Lesky: Österreichisches Gesundheitswesen im Zeitalter des aufgeklärten Absolutismus. Archiv für österreichische Geschichte 122. (1959) 1. sz. 1—228. 50
