Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Két (király)választás Magyarországon. Habsburg Albert és Jagelló I. Ulászló magyar királysága
PÁLOS FALVI TAMÁS nappal korábban ugyanakkor Lienhart Becsből írt,132 valószínű tehát, hogy ez a levél is ott kelt. Információi eszerint legkorábban 1439. december végére, esetleg 1440. január első napjaira vonatkozhatnak, de mindenképpen a hivatalos követek Krakkóba küldése előtti időszakra esnek. Érdemes ezért szó szerint idézni őt: „a lengyel király írt a lőcseieknek és Kassára, hogy készítsenek számára mint uruknak elegendő ételt és italt, mert hamarosan náluk lesz, és akkor is jönni akar, ha nem akarják öt uruknak”.TM Valószínűtlen, hogy a levelek közvetlenül az ifjú Ulászlótól eredtek volna, tény azonban, hogy alig burkoltan lengyel agressziót helyeztek kilátásba arra az esetre, ha a felvidéki városok - és ebből szükségszerűen következve a trón betöltéséről intézkedő magyar urak - nem Ulászló meghívása mellett foglalnának állást. 132 DF 239743. 133 „der chünig von Polan hab in der Lewtzsch und gén Cascha geschriben, se schullen pestellen genugung specz und trunch alz iren herren, er welle schier pey in sein, und welle also chomen ob se in nicht wolten zu herre haben” 134 „ea intentione, ut eum sibi postulent et assumant in dominum et regem” - Codex epistolaris I. 119. 135 Codex epistolaris II. 408. A lengyel követek budai időzésével egy időben Olesnicki püspök arról tájékoztatta Giuliano Cesarini bíborost, hogy a magyar országnagyok Ulászló lengyel királyhoz készülnek „azzal a szándékkal, hogy uruknak és királyuknak kérjék és fogadják őt”.134 A püspök éppen azért tartóztatta Cesarini bíboros követét, aki még a firenzei uniós zsinat híreivel érkezett hozzá, hogy már a lengyel—magyar tárgyalások eredményeivel küldhesse vissza megbízójához. Ugyanekkor Olesnicki székvárosa templomaiban könyörgő miséket rendelt a lengyel—magyar perszonálunió sikeréért.135 A várt követek értelemszerűen nem lehettek azok, akiket majd csak január 18-án hatalmaznak meg Budán; a krakkói püspök mégis biztos volt benne, hogy a magyarok fel fogják kérni Ulászlót a királyuknak. Dlugosz elbeszélése szerint a magyar követség 1440. január 24-e körül érkezett Krakkóba. Ez — mint látni fogjuk — biztosan nem igaz, az viszont könnyen elképzelhető, hogy azok, akiket a lengyel kancellár „a mi pártunkhoz” tartozóknak nevezett, már januárban a lengyel udvarba érkeztek. Tekintettel arra, hogy Ulászló lengyel királynak vérségi alapon semmilyen jogcíme nem volt a magyar koronához, a lengyel követek Budára küldése nyomban Albert király halála után, valamint Ulászló ultimátumszerű „felajánlkozása” a magyar trónra csak úgy magyarázható - amennyiben persze nem feltételezzük, hogy katonai erővel, pusztán a hódítás jogán akarta birtokba venni Magyarországot —, hogy a lengyel udvarnak már volt valamilyen alapja a magyar trón felkérésére; márpedig Olesnicki püspök magabiztossága éppen erről árulkodik. Ez az alap nem lehetett más, mint Zsigmond feltételezett hozzájárulása a lengyel trónutódláshoz és a magyar bárók 491
