Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Két (király)választás Magyarországon. Habsburg Albert és Jagelló I. Ulászló magyar királysága
KÉT (KIRÁLY)VÁLASZTÁS MAGYARORSZÁGON ehhez kapcsolódó, ugyancsak feltételezett oklevele. A lengyel követek látszólag könnyebb helyzetben voltak, mint két évvel korábban: Albert halálával elérhetővé vált a haeres regni keze, nem volt tehát más dolguk, mint elnyerni Erzsébet hozzájárulását az Ulászlóval kötendő házassághoz.136 136 Erzsébet már többször hivatkozott levele szerint (lásd az 51. jegyzetet) a megözvegyülése és fia születése közötti időszakban {da ich wittib ward, undee ich meins suns genesen was) a magyar urak nagyobb és jobbik része {die maisten und pessten herren in dem lannd zu Hungern) ismét megerősítette a királyné magyar trónhoz való jogát. 137 „damit umb daz se den jungen dispoten der chünigin wolten zu gemechel geben ” 138 A korona elrablása i. m. 12. 139 A Brankovicsok magyarországi trónutódlásának kérdésére bővebben lásd Pálosfalvi Tamás: Egy Brankovics a magyar trónon? Egy királyválasztás kérdőjelei (1440). In: A keresztény Európa határán. Fejezetek az ezeréves magyar-szerb együttélés történetéből. Szerk. Hornyák Árpád. Újvidék 2020. 89-98. Ebből a szempontból tarthat számot kiemelt érdeklődésre Lienhart Hörndl idé zett levelének egy másik passzusa. Eszerint, mint jó emberektől hallotta, a Budán tanácskozó magyar urak nagyon megosztottak {gar zwiträchtig) egymás között azért, „mert a fiatal despotát akarták összeházasítani a királynéval”,137 Erzsébet azonban nem állt kötélnek. A Brankovics Lázárral kötendő frigyről Kottanerné is beszámol, amelyet szerinte a királyné azzal utasított el, hogy inkább megy feleségül egy keresztény paraszthoz.138 A becsmérlő megjegyzés Lázár ortodox vallására utal, ami kétségtelenül komoly akadálynak tűnhetett a buzgó katolikus Erzsébet szemében. Az ötlet ugyanakkor távolról sem volt valóságtól elrugaszkodott. Egyfelől csak néhány hónappal ugyan, de már a firenzei zsinat egyházuniót kihirdető határozata után vagyunk, a felekezeti különbség tehát, legalább elvben, nem volt akadály többé; bár éppen az öreg György despota vonakodott csatlakozni az unióhoz. Másfelől Brankovics Lázár bizánci és szerb uralkodócsaládokból származott, ami nem volt elhanyagolható tényező a firenzei zsinat nyomán ismét erőre kapó keresztes eszme szempontjából. Harmadrészt apja, Brankovics György 1439-ben elvesztette ugyan országának nagyobb részét, de továbbra is birtokában maradtak a mesés jövedelmet hajtó novobrdói ezüstbányák, valamint hatalmas magyarországi birtokai. Ellentétben a lengyelekkel, a Brankovicsoknak mindenek feletti érdeke volt az oszmán hódítás megállítása és visszaszorítása, így nem is meglepő, hogy a jelek szerint a magyar urak legalább egy részének Lázár despota volt az elsőszámú - mi több: egyetlen - jelöltje a magyar trónra.139 Hasonló helyzet állt tehát elő, mint 1437-ben: ahogy akkor Albert, most Ulászló volt a ki- vagy inkább önjelölt trónkövetelő, akivel szemben állt egy jogcím nélküli, ám komoly támogatást élvező jelölt. Nem is meglepő, hogy a már idézett levél szerint a lengyel követek elsőre nem jártak sikerrel (pn gut endt) Budán. 492
