Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Két (király)választás Magyarországon. Habsburg Albert és Jagelló I. Ulászló magyar királysága
KÉT (KIRÁLY)VÁLASZTÁS MAGYARORSZÁGON főúri—nemesi csoport, amely szívesen venné Ulászló magyar királyságát.125 Az ekkor már Lengyelországban tartózkodó Borbála révén arról is pontosan értesülhettek, hogy kik tartoznak ehhez a csoporthoz; többüket ráadásul már Zsigmond udvarából személyesen ismerték.126 Amennyiben megáll feltételezésünk, hogy 1437-ben, röviddel halála előtt Zsigmond hozzájárult Ulászló magyar trónörökléséhez, és az ezzel kapcsolatos dokumentumok végül eljutottak a lengyel udvarba, végképp nincs okunk hitelt adni Dlugosz állításának. Ugyanígy tisztában kellett lennie Erzsébet királynénak a lengyel elképzelésekkel. Fontos különbség volt viszont az 1437. november-decemberi eseményekhez képest, hogy Albert király halálakor, 1439 októberében, a királyné ismét várandós volt. Születendő gyermeke a királyi pár budai tartózkodása alatt fogant, 1439. május végén. Minden bizonnyal ez motiválta Erzsébet novemberi visegrádi utazását, amelynek aligha lehetett más célja, mint a Szent Korona eltulajdonításával megakadályozni a trón betöltését - legalább gyermeke születéséig. Hogy ekkor maga a királyné rettent vissza, vagy a kíséretében lévő bárók beszélték le a tervről, mint azt Kottanerné elbeszélése sugallja, nem tudjuk.127 Csak az bizonyos, hogy Erzsébet „nehéz teherrel terhesen és sok gondtól környékezve” tért vissza Budára.128 125 Maga Olesnicki 1436-ban Magyarországon tárgyalt magyar főutakkal a Szepesség helyzetéről, 1439 májusában pedig lengyel részről ő vezette a lublói tárgyalásokat: Dlugosz 165-166., 206-207. 126 Érdemes megjegyezni, hogy Bánfi Pált és Sós Istvánt a lengyel kancellár is a magyar nevükön írta (Banphi Paulo, Schoschistwano), ellentétben a „hivatalos” követekkel, ami mindenképpen közelebbi ismeretségre utal. 127 A korona elrablása. Kortanét Jánosné emlékirata 1439/40. Ford, és közzéteszi Mollay Károly. Bp. 1979. 9. Az Kottanerné elbeszéléséből világos, hogy a királyné Garai László bánt kíséretének nyomására állította Bazini György helyére Visegrád élén. Uo. 11. 128 Szándékosan nem foglalkozom ehelyütt Albert király állítólagos végrendeletével, amely egy születendő fiúgyermek mellé a három országból - Ausztria, Csehország és Magyarország - felállítandó kormányzó tanácsot rendelt volna Erzsébet királyné és a rangidős Habsburg vezetése alatt. Jóllehet a tudományos konszenzus ma már inkább a végrendelet hitelességének elfogadása felé hajlik (lásd Regesta Imperii XII. Albrecht II. i. m. 275.), ez utóbbi a magyar trón betöltése ügyében semmilyen szerepet nem játszott, nem is hivatkoztak rá, így nyugodtan figyelmen kívül hagyható. 129 Nowakowska, N: Church, State and Dynasty i. m. 21. 130 De vö. Szabó D.: Küzdelmeink i. m. 17., aki szerint a tárgyalások már közvetlenül Albert halála után megindultak. Nem kerülte el a lengyel követek budai jelenléte a lengyel történészek figyelmét sem: Dabrowski, /./Wladyslaw I Jagiellohczyk i. m. 19.; Baczkowski, K: Dzieje Polski i. m. 151. 131 DF 239744. Nem sokkal visszaérkezése után két lengyel követ jelent meg Budán: Jan z Koniecpola és Piotr z Kurowa, jellemzően mindketten a krakkói püspök kislengyelországi rokonságához tartozó családból származtak.129 A két követ személye a magyar bárók által január 18-án kiállított követi megbízólevélből ismert — a magyar történeti munkák általában mégis figyelmen kívül hagyják őket.130 A lengyel követek budai tartózkodását egy másik forrásunk is megerősíti: Lienhart Hörndl pozsonyi polgár január 14-ei levele.131 Ebben a keltezés helye nincs megadva, két 490
