Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Sabine Jesner: Cordon Militaire – Cordon Sanitaire. Járványmegelőzés az erdélyi katonai határőrvidéken (1760 körül–1830)
CORDON MILITAIRE - CORDON SANITAIRE hiánya, valamint a magas halálozási arány csaknem leküzdhetetlen félelmet váltott ki a kortársakban, és a 19. századig folyamatosan jelen lévő fenyegetésként aláásta az emberek biztonságérzetét. Csak 1894-ben fedezte fel Alexandre Emile Jean Yersin a pestis bacilust (Yersinia pestig s ezután a sikerrel kecsegtető kutatás a bubópestissel kapcsolatos ismereteket bővítve jelentősen növelte az emberek biztonságérzetét is. 2020 eleje óta nyilvánvaló, hogy ez a biztonságérzet nagyon gyorsan semmivé válhat, ha új, eddig ismeretlen fertőző betegségek ütik fel a fejüket és túlságosan gyorsan pandémiává válnak. Habár a COVID-19 forrásának helye még nem teljesen tisztázott, ismét hangsúlyosan előkerült egy alapvető kérdés a járványok terjedésével kapcsolatban: a higiéniai állapotok javítása csökkenti a fertőzés kockázatát, és továbbra is ez a hatékony megelőzés egyik kulcsa. A fertőző betegségek terjedésének megakadályozására már az ókortól kezdve bevett gyakorlat az izoláció, a gyanús esetek és személyek elkülönítése. A karantén ezeknek a megelőző intézkedéseknek a legismertebb formája. A tudomány a közelmúlt eseményeinek, a COVID-19 globális elterjedésének hatására ismét a fertőzések megelőzésének problematikája felé fordult. Történelmi perspektívából több olyan irányadó tanulmányra is hivatkozhatunk, amelyek egy-egy Cordon Sanitaire megelőző jelentőségével foglalkoznak. A járványok kockázatának csökkentése céljából, vészhelyzet miatt kialakított és katonailag biztosított egészségügyi kordonok a 18. században már nem számítottak újdonságnak.3 A Habsburg Cordon Sanitaire ehhez képest csupán annyiban jelentett mást, hogy felállítása után állandó intézménnyé vált.4 A következőkben figyelmünket mindenekelőtt a kérdés orvostörténeti vonatkozásaira irányítjuk. A „medikalizált határ“5 és a karantén együttes hatásmechanizmusait vizsgáljuk mint az izoláció időben korlátozott metódusát, figyelembe véve a kora újkori államhatalmi rendszereket és az ezek rendelkezésére álló, gyakran a hadsereg hatáskörébe utalt kontrolmechanizmusokat is. 3 Pere Salas-Vives - Joana-Maria Pujadas-Mora: Cordons Sanitaires and the Rationalisation Process in Southern Europe (Nineteenth-Century Majorca). Medical History 62. (2018) 314-332.; Martin Dinges: Süd-Nord-Gefälle in der Pestbekämpfung: Italien, Deutschland und England im Vergleich. In: Das europäische Gesundheitssystem. Gemeinsamkeiten und Unterschiede in historischer Perspektive. Hrsg. Wolfgang U. Eckart - Robert Jütte. Stuttgart 1994. 19-51. 4 Ema Lesky: Die österreichische Pestfront an der k.k. Militär grenze. Saeculum 8. (1957) 82-106.; Gunther E. Rothenberg: The Austrian sanitary cordon and the control of bubonic plague 1710-1871. Journal of the History of Medicine and Allied Sciences 28. (1973) 15-23.; Boro Bronza: Austrian measures for prevention and control of the plague epidemic along the border with the Ottoman Empire during the 18th century. Scripta Medica 50. (2019) 4. sz. 177-184.; Ivana Horbec - Robert Skenderovic: The Quarantines of the Croatian and Slavonian Military Frontier and their Role in the 18th Century Epidemic Control. In: Plague between Prague and Vienna. Medicine and Infectious Diseases in Early Modern Central Europe. Eds. Karel Cerny - Sonia Horn. Prague 2018. 190-230. 5 Ehhez legújabban lásd Medicalising borders: Selection, containment and quarantine since 1800. Eds. Sevasti Trubeta - Christian Promitzer - Paul Weindling. Manchester 2021. 48
