Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Sabine Jesner: Cordon Militaire – Cordon Sanitaire. Járványmegelőzés az erdélyi katonai határőrvidéken (1760 körül–1830)
Sabine Jesner CORDON MILITAIRE - CORDON SANITAIRE Járványmegelőzés az erdélyi katonai határőrvidéken (1760 körül—1830)* 1794. november 25-én Erdély katonai főparancsnoka, gróf Joseph Anton Franz von Mittrowsky altábornagy Nagyszebenből arról értesítette a bécsi Udvari Haditanácsot, hogy a szomszédos Havasalföldön kitört a pestis. A hír nyomán, mely szerint az oszmán fennhatóság alatt álló dunai fejedelemségben már 18-an meghaltak a betegség következtében, azonnal egy sor olyan intézkedést foganatosítottak a határok egészségügyi biztosítására, amelyeket a 18. század eleje óta lépésről lépésre dolgoztak ki és fogadtak el a Habsburg Monarchia védelmében, ezért azok ekkor már kipróbáltnak számítottak.1 1 Mittrovsky altábornagy jelentése az Udvari Haditanácsnak, 1794. nov. 25. Österreichisches Staatsarchiv [a továbbiakban: ÖStA] Finanz- und Hofkammerarchiv, Neue Hofkammer, Kamerale [a továbbiakban: FHKA NHK Kaale] 7bgn A400, fol. 24r. 2 A katonai határőrvidékhez lásd Carl Göllner: Die Siebenbürgische Militärgrenze. Ein Beitrag zur Sozial- und Wirtschaftsgeschichte 1762-1851. München 1974.; Karl Kaser: Freier Bauer und Soldat. Die Militarisierung der agrarwirtschaftlichen Gesellschaft an der kroatisch-slawonischen Militärgrenze 1535-1881. Wien-Köln-Weimar 1997.; Kinga X. Havadi-Nagy: Die Slawonische und Banater Militär grenze. Kriegserfahrungen und räumliche Mobilität. Cluj-Napoca 2010.; Sabine Jesner: Habsburgische Grenzraumpolitik in der Siebenbürgischen Militärgrenze (1760-1830). Verteidigungs- und Präventionsstrategien. Doktori (PhD) értekezés. Karl-Franzens-Universität Graz. 2013. A tanulmány azokat az okokat vizsgálja, amelyek a Monarchia külső határait védő egészségügyi biztonsági koncepció kialakításában meghatározóak voltak, valamint elemzi az ennek kapcsán meghozott intézkedéseket is. Rávilágít arra a tényre, hogy a biztonság érdekében bevezetett megelőző határzárak és -ellenőrzések nem a modernitás vagy akár a legújabb időszak termékei. Ennek szemléltetésére a Monarchia katonai határőrvidékeinek erdélyi szakaszát választottuk a 18. század közepétől az 1830-as évekig. A dél-keleti határőrvidék a 16. században alakult katonai övezetté (Cordon Militaire). A 18. század óta a határzóna egyben karanténövezetnek (Cordon Sanitaire) is számított, mivel a területen átfogó megelőző intézkedések történtek a fertőző betegségek feltartóztatására. A 18. században területileg zárt igazgatási egységet az oszmán támadásokkal szembeni katonai védelem céljára alakították ki, miután a helybeli parasztok - földért cserébe - kezdték kivenni részüket a katonai határvédelemből.2 A tudomány már régen igazolta, hogy nem mindegyik fertőzéses megbetegedés - amelyet a kortársak pestisnek hittek - volt valóban azonos a bubópestissel. Mindazonáltal a kultúrtörténetben aligha foglalkoztak annyit egy betegséggel, mint a középkori „fekete halállal“. A fertőzés terjedésével kapcsolatos ismeretek * A tanulmány német nyelven készült, a fordítás Eiler Ferenc munkája. 47 SZÁZADOK 156. (2022) I. SZÁM
