Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Két (király)választás Magyarországon. Habsburg Albert és Jagelló I. Ulászló magyar királysága
PÁLOS FALVI TAMÁS valaha hitlevelet követeltek volna — nem is lett volna miért. Ha viszont Erzsébetet nem királynévá választották, akkor csak királynővé választhatták, ebben az esetben viszont Albert szükségszerűen felesége jogán lépett a trónra, úgy, mint korábban Zsigmond - hiába próbálta ennek ellenkezőjét bizonyítani Szabó Dezső.43 43 Szabó Dezső: Albert királlyá választása. In: Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik évfordulója ünnepére. Bp. 1917. 312-325. 44 DF 288388. Kiadása: Stephanus Katona: História critica regum Hungáriáé stirpis mixtae. Tomuli VI., ordine XIII. Pars II. Pest 1790. 23-30., de a lengyel országnagyok záradéka nélkül. Az Albert és Erzsébet választási kötelezvényét mások mellett megpecsételő Johann von Schaumberg Pozsonyban van 1437. december 19-én (Archiv Cesky XXL 291.), de nem Albert küldte előre, mint azt Fraknói vélte (Magyar királyválasztások 56.), hanem a herceg elé sietett Pozsonyba, nyilván a többi osztrák úrral együtt. Fraknói szerint (lásd uo.) az osztrák főutak azért pecsételték meg a dokumentumot, mert „ily módon kifejezésre juttatták azt, hogy uralkodójukat a magyarországi alattvalóival kötött szerződésnek megfelelően, a Magyarországban való állandó tartózkodásra följogosítottnak tekintik”. Ennek ellentmond, hogy Albert és Erzsébet mindjárt biztosította az oklevelet megpecsételő osztrák urakat, hogy abból sem nekik, sem utódaiknak nem származik káruk („easdem [tudniillik litteras - P. T.] ipsis tarnen et successoribus atque heredibus ipsorum indempnes reddentes”). 45 Fraknói V.: Magyar királyválasztások i. m. 53. 46 Süttő Sz.: Anjou-Magyarország i. m. 67. 47 „wann die vorgenannte Elizabeth noch alles unser kunigreich, furstentume und herschefte rechte geerbe und nachfolgerynne ist” - DF 287093. Kiadása: Petr Elbel unter Mitarbeit von Stanislav Bárra und Wolfram Ziegler: Die Heirat zwischen Elisabeth von Luxemburg und Herzog Albrecht V. von Az Albert és Erzsébet választási feltételeit tartalmazó oklevélre a felsorolt osztrák urak is rányomták pecsétjeiket, vagyis Albert herceg osztrák tanácsa egyfajta garanciát vállalt a feltételek megtartásáért - olyan formán, mint I. Ulászló lengyel tanácsa 1440 márciusában, amikor utóbbit választották magyar királlyá.44 Mint ez a párhuzam is mutatja, Habsburg Albertet választói nem mint Zsigmond kijelölt utódját, hanem mint egy másik ország, jelesül az Osztrák Hercegség uralkodóját választották magyar királlyá, és azért feleségével együtt, mert csak ennek volt joga a magyar trónhoz. Igen különös helyzet állt tehát elő, amennyiben Zsigmond halálával elvileg megnyílt a királyválasztás lehetősége a magyar politikai elit számára, a lehetőség ugyanakkor a gyakorlatban egyetlen személyre korlátozódott, hiszen a magyar trón örökösének, Erzsébet hercegnőnek, volt már férje Albert személyében. Arról nyilván szó sem lehetett, hogy Erzsébetet elválasszák Alberttól, hogy aztán maguk válasszanak férjet neki, és így másik királyt az országnak, amint ez 1440-ben, Albert halálát követően, tényleg meg is történt. Hogyan állt elő ez a furcsa helyzet? Hogyan lehetséges, hogy, mint Fraknói Vilmos pontosan látta, Zsigmond halála idején a magyarországi trónutódlás kérdése gyakorlatilag nem volt elrendezve?45 A magyarországi trónöröklés kérdése Zsigmond császár halála előtt feltűnő párhuzamot mutat a Nagy Lajos korabeli helyzettel.46 1421. szeptember 28-án kiállított oklevelében Zsigmond egyértelműen a leányát, Erzsébetet tette meg örökösévé Magyarországon és a cseh korona országaiban is, Albertról szót sem ejtve.47 Illetve csak annyiban, hogy ha Zsigmondnak nem születne több leánya, 469
