Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Két (király)választás Magyarországon. Habsburg Albert és Jagelló I. Ulászló magyar királysága
KÉT (KIRÁLY)VÁLASZTÁS MAGYARORSZÁGON Erzsébet és utódul lépnek mindkét királyság és a Morva Örgrófság birtokába, kivéve az Albert hercegre írott vagy a jövőben még írandó tartozékokat — ezek minden bizonnyal a hercegnek elzálogosított cseh városokat jelentik.48 Erzsébet eszerint teljes joggal tekintette magát haeres regninek, és ebben értelmetlen dolog volna állítólagos fékezhetetlen hatalomvágyának jelét keresni.49 Ha szembeállítjuk az 142L évi „rendezést” a tizenkilenc évvel korábbival, a különbség szembeszökő. 1402-ben Zsigmond arra az esetre, ha fiú utód nélkül halna meg, világosan Albert osztrák hercegre — a későbbi Albert magyar király apjára — testálta a Magyar Királyságot, meghagyva kijelölt utódjának, hogy esetleg születendő lányait tisztességgel házasítsa ki; a leányok öröklési jogáról szó sincs. Mi több, Zsigmond a magyar rendek ígéretét is kivette, hogy az említett esetben, vagyis Zsigmond (fiú)utód nélküli halála esetén Albert herceget fogadják el és koronázzák meg magyar királynak, nem mást.50 1421-ben ezzel szemben nyoma sincs annak, hogy a király megpróbálta volna felesketni a magyar országnagyokat az ifjabb Albertre.51 Österreich. In: Manzelství v pozdním stredoveku. Rituály a obycej. Ed. Pawel Kras - Martin Nodl. Praha 2014. 146. 48 „so sollen beyde kunigreich zu Ungern und zu Behem und die marggraffschafft zu Merhern mit allen andern unsern furstentumen, landen und lewten an die egenanten unser tochter Elizabeth und ires leibs erben körnen und gefallen, mit allen iren zugehörungen, ausgenomen was wir herczog Albrechten vor verschriben haben oder noch verschriben würden” - Uo. A zálogosításra lásd Dvoráková, D.: Barbara von Cilii i. m. 127. 49 Lásd például Mályusz E.: Az első Habsburg i. m. 124., Piccolomini nyomán. 50 Az oklevél modern kiadását lásd Lővei Pál: Az ország nagyjainak és előkelőinek 1402. évi oklevelén függő pecsétek. In: Honoris causa. Tanulmányok Engel Pál tiszteletére. Szerk. Neumann Tibor - Rácz György. Bp.-Piliscsaba 2009. 157. 51 Ez magyarázza, hogy 1441-ben, Habsburg Frigyeshez írt levelében, Erzsébet nem is hivatkozott az 1421. évi rendelkezésre: ő ugyanis, tekintettel az aktuális politikai helyzetre és Jagelló Ulászló időközben történt magyar királlyá választására, csak azokat az alkalmakat vette számba, amikor a magyar országnagyok kifejezetten megerősítették az ő (tudniillik Erzsébet) örökösödési jogát. Adam Franz Kollár: Analecta monumentorum omnis aevae Vindobonensia I-II. Vindobonae 1761-1762. II. 919. 52 Fraknói Vilmos: Az első Habsburg-király trónrajutása Magyarországban. Századok 47. (1913) 255. Kétségtelen, hogy az 1402. évi utódlási terv, túl azon, hogy Albert herceg hamarosan meghalt, rossz emlékeket hagyott maga után, hiszen jelentős szerepet játszott a Zsigmond elleni felkelés kirobbanásában. Az esetből a jelek szerint nemcsak maga Zsigmond tanult, hanem a magyar politikai elit is. Ügy tűnik legalábbis, hogy a továbbiakban semmiféle garanciát nem kívántak nyújtani arra, hogy ha Zsigmondnak nem születne fia, az ifjabb Albert — 1411-től Luxemburgi Erzsébet jegyeseként, 1421-től férjeként — automatikusan követni fogja a magyar trónon. Ezért nem engedték Zsigmondnak, hogy már életében területi hatalommal ruházza fel vejét Magyarországon,52 és nyilván ezért nem járultak hozzá ahhoz sem, hogy a császár még életében megkoronáztassa leányát, ezzel gyakorlatilag 470
