Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Két (király)választás Magyarországon. Habsburg Albert és Jagelló I. Ulászló magyar királysága
KÉT (KIRÁLY)VÁLASZTÁS MAGYARORSZÁGON ezt a császárnál már korábban is „nagy erőfeszítésekkel” igyekeztek kieszközölni.38 Aligha kétséges, hogy ezzel a törekvéssel állt összefüggésben az Albertre kényszerített választási feltételek azon pontja, amely leányai kiházasítását a tanácsosok - vagyis a magyar főpapok és bárók - hozzájárulásától tette függővé. 38 „eo casu, quo dux ipse regnum Hungarie obtineat, promovere factum matrimonii inter regem Polonie et filiam suam, et ad hoc adhibebit consilium auxiliumque baronum regni Hungarie, qui hoc alias optarunt et ab imperatore summis studiis expetierunt” - Codex epistolaris II. 363. 39 Mályusz E.: Az első Habsburg i. m. 121. 40 Bartoniek Emma: A magyar királykoronázások története. Bp. 1939. [Reprint 1987.] 56. Vö. Mályusz E.: Az első Habsburg i. m. 124-125. 41 MNL OL Mohács előtti gyűjtemény. Diplomatikai Fényképgyűjtemény (a továbbiakban: DF) 290162. 42 Fraknói V: A magyar királyválasztások i. m. 56. Vö. Albert Raguzának küldött levelével: „domini prelati, barones, nobiles et proceres regni Hungarie [...] nos in regem Ungarie consortemque nostram, filiam utputa annotati domini imperatoris, in reginam publice elegerunF - Raguza és Magyarország összeköttetéseinek oklevéltára. Szerk. Gelcich József. Bp. 1887. 408. Zsigmond és a trónutódlás kérdése „Minden fáradozásával Zsigmond csak annyit tudott elérni, hogy amikor Prágából hazafelé igyekezve Znaimban pihenőt tartott, környezete a herceg utódlása mellett foglalt állást.”39 Valójában minden jel arra utal, hogy a császár környezete egyáltalán nem Albert herceg utódlása mellett foglalt állást — ellenkezőleg, éppen a Zsigmond mellett tartózkodó urak voltak azok, akik a Jagelló-Habsburg házasságot és ennek szükségszerű következményét, a magyarországi Jagelló trónutódlást „nagy erőfeszítésekkel” szorgalmazták Zsigmondnál. Albert (és persze Erzsébet) különös helyzetét pontosan tükrözi az 1437. december 18-án Pozsonyban kiállított oklevél, amely azokat a feltételeket tartalmazta, amelyek ellenében a magyar urak végül mégis királyukká választották az osztrák herceget. A dokumentumot Albert „választási hitlevelének” szokás tekinteni,40 de ez a megfogalmazás nem fedi teljesen a valóságot. Az oklevelet ugyanis valójában két személy állította ki: maga Albert mint Isten kegyelméből választott magyar király {Dei gratia in regem Hungarie [...] electus) és a felesége: Luxemburgi Erzsébet mint „Magyarország [értsd: a magyar király} szülöttje, ugyanazon kegyelemből választott magyar királyné” (nata de Hungária, eadem gratia regina electd)áx További furcsa körülmények ugyancsak magyarázatot igényelnek. „A pozsonyi gyűlésen a rendek (!) a király választás jogát nemcsak Albert, hanem Erzsébet trónra emelése tényében is gyakorolták” - írta Fraknói Vilmos, de hogy ez a gyakorlatban mit jelentett, azt nem részletezte.42 Királynévá — vagyis az uralkodó király feleségévé — ugyanis senkit nem volt szokás Magyarországon megválasztani, nem is tudunk arról, hogy ilyesmire valaha sor került volna. Arról sem tudunk, hogy magyar királynétól 468
