Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Két (király)választás Magyarországon. Habsburg Albert és Jagelló I. Ulászló magyar királysága
PÁLOS FALVI TAMÁS is látta azt biztosíthatónak. Mindezzel pedig - úgy tűnik - nemcsak Zsigmond, hanem maga Albert is tisztában volt. Mielőtt örökre lehunyta szemét, Zsigmond sürgette a magyar előkelőket, hogy halála után Albert herceget haladéktalanul koronázzák Magyarország királyává, és ismerjék el törvényes uruknak, egyszersmind intette őket „arra is, hogy ha a lengyel király mellé állnának, és királyságukba behívnák, az országban soha többé nem lenne béke, csak állandó viszálykodás”. Ezt állítja legalábbis a császár krónikása, Eberhard Windecke, aki egyébként nem volt szemtanúja Zsigmond utolsó napjainak, és a következő mondat („bölcs tanácsaival sem tudta azonban megakadályozni, hogy mindez bekövetkezzen”) elárulja, hogy szövegét immár a következmények ismeretében fogalmazta.35 Egyszersmind arra a fontos tényre is felhívja a figyelmet, hogy Windecke szerint a trónutódlás ügye még az utolsó pillanatban is eldöntetlen volt. Ugyanezt állítja a Tractatus de moribus, conditionibus et nequitia Turcorum című munka Magyarországi György (Georgius de Hungária) néven ismert szerzője is, akit az 1438. augusztusi nagy oszmán betörés során hurcoltak el Erdélyből: szerinte Zsigmond halálakor „nagy meghasonlás támadt magyarok és németek között a királyság ügyében, azért, mert a császár nem hagyott törvényes örököst” Van más forrásunk is, amely egyértelműen mutatja, hogy a kortársak számoltak Albert hatalomátvételének kudarcával. A Zsigmond halála után, de még Albert trónra lépése előtt kiállított, egyébként régóta ismert követi instrukcióban a pápa egyebek mellett arra utasította az Ausztriába, Magyarországra és Csehországba küldött legátusát, hogy amennyiben Albert herceget nem választanák meg magyar királlyá, menjen tovább Magyarországra és ott bizonyosodjon meg a magyar bárók szándékairól.37 Még érdekesebb, amit a dokumentum a Habsburg-Jagelló házasság tervéről ír. Egyfelől - igaz, lengyel források alapján - utal arra, hogy az ellentétek elsimítása értelmében már maga Zsigmond is szorgalmazta Habsburg Anna és Jagelló Ulászló házasságát, másfelől, és ez a lényeg, kifejezetten arra utasította a legátust, hogy amennyiben Albertet mégis megválasztották volna magyar királynak, igyekezzen előmozdítani az említett házasságot, és ehhez vegye igénybe a magyar bárók segítségét, akik 35 Eberhard Windecke emlékirata Zsigmond királyról és koráról. Ford., s. a. r., bev. Skorka Renáta. Bp. 2008. 336. 36 „magna inter Ungaros et Almanos exorta fuisset dissensio de faciendo rege, eo quod imperator legittimum successorem non reliquisset” - Nicolae Iorga: Acte §i Fragmente cu privire la istoria rominilor. III. Bukarest 1897. 8. (A magyar és latin idézetekben előforduló kurzív részek a saját kiemeléseim. - P. T.) 37 „Advertat autem, si in Ungarie regem dux [tudniillik Albert - P. T.) electus non esset, pertransire super hoc conniventibus oculis, donee se ad regnum Hungarie idem orator transferat, ut regni disposicionem et inclinacionem atque desiderium baronum sentire prius posset ” - Codex epistolaris II. 362. Ugyancsak idézi Wostry, W: Albrecht II. i. m. 39. 1. jegyz. Lásd még MályuszE.: Az első Habsburg i. m. 121. 467
