Századok – 2022
2022 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Két (király)választás Magyarországon. Habsburg Albert és Jagelló I. Ulászló magyar királysága
PÁLOS FALVI TAMÁS követek jöveteléről érdeklődött, sőt udvarának lengyel tagjait kérte, hogy sürgessék a lengyel udvart a követség ügyében, mert nyugodtabban halna meg, „ha unokáit előbb el tudná jegyezni Ulászló királlyal és a fivérével”.25 Dlugosz történetében okkal kételkedhetnénk, ha nem tudnánk, hogy 1437. november 8-án maga Zsigmond császár számolt be egy levelében a lengyel követség jöveteléről a sziléziai lengyel betörés „és több más dolog” ügyében.26 25 Uo. 179. 26 Wostry, W: König Albrecht II i. m. I. 27. 33. jegyz. 27 „persuasus aliquorum Almanorum, qui regni Polonie fortunis invidebant” - Dlugosz 201. Vö. A magyar nemzet története. III. Az Anjouk kora. Az Anjou ház és örökösei. Szerk. Szilágyi Sándor. Bp. 1895. 614. (A vonatkozó rész Schönherr Gyula munkája.) 28 Deutsche Reichstagsakten unter König Albrecht II. Erste Abteilung. Zweite Hälfte. 1438. Hrsg. Gustav Beckmann. Gotha 1916. 525-26. 29 „Wolten sie dedingen von dem lande zu Beheim adir von siner dochter wegen, so wolte er sie nit hören, und mochten wol widder heym ridden ” - Johannes Janssen: Frankfurts Reichskorrespondenz nebst andern verwandten Aktenstücken von 1376-1519. Freiburg im Breisgau 1866. 471. A Habsburg-Jagelló házasság gondolata harmadszor jóval Zsigmond császár halála után, 1439 elején merült fel. Dlugosz előadása szerint Albert király a lengyel udvarral folytatott béketárgyalások közben magához hívatta a gnieznói érseket és hangsúlyozván, mennyire szereti Ulászló királyt és öccsét, Kázmér herceget (ekkor már választott cseh királyt), titokban megállapodott vele egy kettős házassági tervben. Ulászló az idősebb leányt, Habsburg Anna hercegnőt vette volna feleségül, míg Kázmérnak a fiatalabb, Erzsébet keze jutott volna, s vele hozományként Csehország. Bár a lengyel krónikás nem írja, logikus a feltételezés, hogy Magyarország viszont Ulászló jussa lett volna Albert halála esetén. Utóbbi, így Dlugosz, elhatározását esküvel is megerősítette az érseknek, később azonban, „némely németek felbujtására, akik irigyek voltak a lengyel királyság szerencséjére”, meggondolta magát, és így a megegyezés végül kútba esett.27 Amint az 1437. évi prágai tárgyalásokról, úgy az 1439. januári eseményekről is rendelkezésünkre áll több más forrás is. Az egyik szerint a lengyelek kifejezetten Kázmér herceg számára kérték Habsburg Erzsébet kezét és vele a Cseh Királyságot, erre azonban Albert nem volt hajlandó.28 Egy másik kortárs beszámoló tudósítása a király válaszát is megőrizte: amennyiben Csehországról vagy a lányáról akarnak tárgyalni, üzente Albert a lengyeleknek, meg sem akarja őket hallgatni, és nyugodtan hazamehetnek.29 Nem nehéz felismerni, hogy a lengyel krónikás koncepciózus elbeszélése mögött ugyanaz a törekvés érhető tetten, amelyet a magyar trón megszerzése kapcsán már említettünk: a kezdeményezés nem a lengyelektől indult, hanem Alberttól, aki maga ajánlotta fel, hogy hajlandó lemondani a cseh trónról - érdekes módon Dlugosz a másik házasság szükségszerű következményéről, a Jagellók magyarországi örökösödéséről, ehelyütt nem szól. Ugyancsak a magyar 465
