Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Vadas András: A Batthyány uradalomrendszer és a 17. század első felének pestisjárványai
A BATTHYÁNY URADALOMRENDSZER ÉS A 17. SZÁZAD ELSŐ FELÉNEK PESTISJÁRVÁNYAI érdemel, hogy a telek és tavaszok hőmérsékletében az 1643-1644-es időszak jelentős lehűléssel járt. Bár az 1644—1645. évi pestis időjárási viszonyaiban nem tudunk olyan többéves hátteret kimutatni, mint például az 1508—1510-es pestis esetében sikerült, erősen változékony időjárású időszakról van szó, amely az úgynevezett Maunder Minimum első szakaszát jelezheti.83 83 Drew T. Shindell et al.: Solar Forcing of Regional Climate Change During the Maunder Minimum. Science 294. (2001) 5549. sz. 2149-2152. 84 Kiss, A. - Wilson, R. - Bariska, I.: An Experimental i. m., illetve OWDA. 85 Dobrovolnÿ, P. et al: Monthly, Seasonal and Annual Temperature i. m. 86 UlfBüntgen et al: Digitizing Historical Plague. Clinical Infectious Diseases 55. (2012) 1586-1588.; V.Atanasiu et al: Yersinia. Georeferences for Places of Plague Occurrence in Europe 1347-1600. H. n. 2008. (https://bit.ly/3vNhhRF , letöltés 2021. aug. 10.). A nagy pestisjárvány esetében ezt részben árnyalja: Kiss, A. et al.: Food Crisis i. m. 119-122. Az 1655-1656. évi járvány esetében, legalábbis a Nyugat-Dunántúl területén valamivel markánsabb időjárás-változást látunk, mint az egy évtizeddel korábban lejátszódott pestis idején. A már hivatkozott kőszegi késő tavaszi—kora nyári középhőmérséklet-rekonstrukció erős lehűlést mutatott ki az 1653-1656 közti időszakban.84 A 3°C-os hőmérséklet-csökkenés mindenképpen jelentékeny, és nemcsak itt, hanem főképp a májusok esetében a német és svájci területeken is hangsúlyos lehűlést mutattak ki a kutatások.85 Ezen két eset alapján nem lehet messzemenő következtetést levonni a pestis Kárpát-medencei vagy akár csak nyugat-dunántúli terjedésének időjárási hátterét illetően, az ugyanakkor megállapítható, ahogyan a korábban hivatkozott járványok többsége esetében is, hogy az erőteljes változások alighanem segítették a betegség terjedését. Konklúziók A kora újkori európai hétköznapok egyik megszokott járványos betegsége volt a pestis. Ha a betegség kora újkori megjelenését vizsgáló európai kutatásokból indulnánk ki, azt hihetnénk, hogy a Kárpát-medencét és részben Közép-Európa más területeit jóformán elkerülte, miképpen a középkori nagy pestisjárvány (1347—1352) esetében is feltételezik.86 Ez a kép két szempontból is árnyalásra szorul. Egyfelől a fent hivatkozott forrásgyűjtések (Magyary-Kossa, Réthly) már majd egy évszázada rámutattak arra, hogy a Magyar Királyság, Erdély és az Oszmán Birodalom Kárpát-medencei területei esetében is hasonló gyakorisággal látjuk megjelenni a pestist, mint Európa más részein. Az igaz, hogy kevesebb kísérlet történt eddig az egyes esetek feldolgozására - különösen igaz ez a 16—17. századra vonatkozóan —, nagyobb pestis-adatbázisok kiépítésére, illetve a hazai eredmények kommunikációjára a nemzetközi járvány történeti kutatásokra figyelve. Ennek főképp az lehetett az oka, hogy az anyakönyvi adatokat megelőző 44
