Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Vadas András: A Batthyány uradalomrendszer és a 17. század első felének pestisjárványai
VADAS ANDRÁS korszak esetében általában nem feltételezte a kutatás, hogy az egyes pestis-említések összegyűjtésénél több információt szolgáltathatnak a források. Ebből az időszakból is nyerhetünk ugyanakkor képet egy-egy pestisjárvány súlyosságáról, lefolyásáról, amennyiben sikerül bevonni újabb és újabb forráscsoportokat a vizsgálódásba. Ilyenek lehetnek akár a városi tanácsülés! jegyzőkönyvek,87 akár az e munkában is részletezett magánlevelek. 87 Lásd például Sopron esetét: D. Szakács A.: Az 1650-es évek pestis)árványai i. m., illetve Granasztói Gy: Becslés Sopron i. m. 88 Rákóczi Katalin: Tizenöt prédikáció a pestisről. David Reuss prédikációs könyve. Orvostörténeti közlemények 49. (2004) 1-2. sz. 63-76.; Kis Domokos: Az erdélyi bujdosók és a pestis Orvostörténeti közlemények 141-144. (1993) 85., 88.; CsákiÁ.: Szárazság és pestis i. m. 278-279.; IványiB.: Adatok a körmendi levéltárból i. m. 91—92.; Bobory D.: Batthyány Boldizsár i. m. 132., 206. Csak a Batthyány család levelezésanyagában fennmaradt misszilisekből a 17. század első hatvan esztendejének időszakából csaknem harminc évben rendelkezünk az ország egy kis területén meglévő pestisemlítéssel. Ha ezek egy része nem is pestis — hiszen nem egyszer elszigetelt esetekről volt szó, illetve bizonyos esetekben a kortársak is bizonytalanok voltak a betegséget illetően —, e forrásanyag akkor is lehetővé teszi, hogy a kora újkori közép-európai pestisjárványok jelentőségét jobban megértsük. A nagyszámú adat azt mutatja, hogy a pestis nem egy ritka betegség a kora újkori Kárpát-medencei ember életében, hanem ismerős jelenség, amellyel szemben ekkorra számos formában már védekeztek. (Itt nem tértünk ki a gyógyszeres kezelés kérdésére, amely rendre megjelenik a korabeli orvosi irodalomban, és gyakran hivatkoznak rá a Batthyánynak küldött levelek is.88 ) Ugyanakkor a betegséggel szembeni védekezés számos további, a korban elterjedt formája megjelenik a levelekben. A karantént széles körben alkalmazták, hogy a kívülről érkezőket kizárják vagy bizonyos ideig veszteglésre kényszerítsék, illetve hogy a pestistől szenvedőket vagy azokat, akiknek hasonló szimptómáik voltak, elkülönítsék. Igyekeztek korlátozni a vásárokat, illetve próbálták a fertőzöttnek vélt területek piacait elkerülni. Ezek az intézkedések teljes mértékben összhangban voltak a korabeli magyarországi pestistraktátusok által javasolt védekezési módokkal, amelyeknél valójában nem ismert hatékonyabb módot Európa a 19. század végéig. A nyugat-dunántúli Batthyány uradalomrendszer élénk gazdasági kapcsolatai mellett az 1640-es években a harmincéves háború alatt zajló hadjáratok is fontos tényezői lehettek annak, hogy a pestis nagyobb területeken fertőzzön, továbbá a gyorsan átalakuló időjárási viszonyok is hathattak a pestis terjedésére. Annak ellenére azonban, hogy a Batthyány-levéltárban fennmaradt forrásanyag az adatok szempontjából gazdag, terjedési útvonalakat, ezáltal a pestis terjedése és az uradalomrendszer integrált gazdálkodása közti közvetlen kapcsolatot nehéz 45
