Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Vadas András: A Batthyány uradalomrendszer és a 17. század első felének pestisjárványai
VADAS ANDRÁS általában két tényezővel kapcsolják össze: 1. a rágcsálók elszaporodásával, amely értelemszerűen a bolhák és a baktérium életterének növekedését is segítette, 2. egy olyan környezetváltozással, amely arra kényszerítette a hordozószervezeteket, hogy korábbi élőhelyükről elvándoroljanak. Ez gyakorta a klíma viszonylag gyors változásával állt összefüggésben. Ez a pestis terjedése szempontjából mást jelent a Mediterráneumban, és mást a kontinens csapadékosabb, az Alpoktól északra eső területein. Közép-Európa és a Kárpát-medence vonatkozásában azonban egyelőre nem ismerjük pontosan, hogy milyen környezeti viszonyok kedveztek a járvány terjedésének. Kiss Andrea az 1500-as évtized közepén aszályos és meleg évekre mutatott rá, amelyeket az 1508-1510 között lejátszódott magyarországi pestis követett. Szemben a megelőző évekkel, ekkor az időjárás hidegebbre és nedvesebbre fordult. Szintén szárazság előzte meg a székelyföldi 1717-1720. évi pestist.79 A helyzet annyiban hasonló, hogy 1717 nyara erősen hideg időjárást hozott a régióban, ugyanakkor ez nem bizonyult tartósnak, mert 1718-ban már kifejezetten meleg nyárral számolhatunk Erdélyben.80 Ez a hűvösebbé és nedvesebbé váló időjárás ugyanakkor nem minden nagyobb pestisjárvány idején jelenik meg mintázatként. Az 1730-as évek végi, utolsó igazán jelentős Kárpát-medencei pestisjárvány időszaka ugyan hűvösebb nyarakat hozott, de nem volt jelentősebb időjárás-változás, amely valamilyen módon magyarázhatná a pestis terjedését. 79 Csáki A.: Szárazság és pestis i. m. 80 E. R. Cook et al.: Old World Megadroughts and Pluvials during the Common Era. Science Advances 1. (2015) [Old World Drought Atlas, a továbbiakban: OWDAJ. (https://doi.org/10.1126/ sciadv. 1500561, letöltés 2021. aug. 18.) 81 Andrea Kiss - Rob Wilson — István Bariska: An Experimental 392-Year Documentary-Based Multi Proxy (Vine and Grain) Reconstruction of May-July Temperatures for Kőszeg, West-Hungary. International Journal of Biometeorology 55. (2011) 595-611. Az évi adatokat lásd https://bit.ly/3BiYNcR , letöltés 2021. aug. 1. 82 R Dobrovolny et al: Monthly, Seasonal and Annual Temperature Reconstructions for Central Europe Derived from Documentary Evidence and Instrumental Records Since AD 1500. Climatic Change 101. (2010) 69-107. A havi, évszakos és éves adatokra lásd https://bit.ly/3Bj4Q0U , letöltés 2021. aug. 5. A fentebb vizsgált két pestisjárvány időjárási hátteréről, hasonlóan az itt felsorolt néhány esethez, nem tudunk egyértelmű képet alkotni, mert kevéssé vethető össze a két járvány is egymással. Az 1644—1645. évi pandémia idején az általam vizsgált területhez legközelebbi, kőszegi adatokon alapuló klímarekonstrukció szerint az általában a pestis szempontjából kiemelten fontos nyári időszak (májusjúlius) időjárása nem tért el erőteljesebben a környező évekétől.81 Ami az éves átlaghőmérsékletet illeti, az 1643. évihez képest jelentős évi hőmérséklet-növekedéssel számolhatunk 1644-ben, legalábbis a régió (Svájc, mai Németország) esetében ezt sikerült kimutatni.82 A német területeken pedig ez a hőmérséklet-növekedés a következő, 1645-ös évben is folytatódott. Ami ugyanakkor szintén említést 43
