Századok – 2022
2022 / 2. szám - VITA - Thoroczkay Gábor: Észrevételek a magyar szakrális kettős fejedelemség újabb irodalmához
ÉSZREVÉTELEK A MAGYAR SZAKRÁLIS KETTŐS FEJEDELEMSÉG ÚJABB IRODALMÁHOZ „Hét vezér alá tartoztak, egyikőjüket, közülük a legtekintélyesebbet Tyilah-nak hívták.’23 23 Elter István: Ibn Hayyan a kalandozó magyarokról. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 24.) Szeged 2009. 87. 24 Erre legújabban lásd Thoroczkay Gábor: Gyulafehérvár korai egyházi történetéhez. A Hierotheos-féle térítés. Megjelenés előtt. 25 A forrás minderre: Ibn Fadián: Beszámoló a volgai bolgárok földjén tett utazásról. Ford., jegyz., utószó Simon Róbert. (Fontes Orientales - Keleti Források) Bp. 2007. 99-100. A magyar szakirodalomban minderre felhívja a figyelmet: Gyóni Gábor: A magyarság hajnalán. A magyarok korai története a honfoglalásig. (MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoport. Források és tanulmányok 3.) Bp. 2019. 185-186. A magyar kettős fejedelemség szakralitásának és Almos halálának kérdésében Gyóni a jelen közleménnyel azonos állásponton van, lásd uo. 199-203., 205-206., 215., 216. Hogy itt a gyuláról (dzslh-véX) van szó, az véleményem szerint kétségtelen, de a mór történetíró által leírt politikai berendezkedés a fenti álláspontom szerint már semmiképpen sem a magyar szakrális fejedelemség fénykorához, tényleges működéséhez tartozik. A Dzsajháni-hagyomány óta már sokadik gyula ekkor még éppen nem tartózkodott Erdélyben,24 a 10. század negyvenes éveiben pedig nem ismerjük a magyar uralmi szerkezet pontos erőviszonyait, így nem kell csodálkoznunk azon, hogy azt állították róla: a leghatalmasabb akkori politikai vezető volt. A szakralitás kérdésére visszatérve: fentebb már érveltem amellett, és most újból megismétlem, hogy a kazár tényezőt a 9. századi magyar történelemből nem lehet kikapcsolni, vagy ha mégis, akkor Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár A birodalom kormányzásáról című művének többi híradását is sutba kell dobnunk. Amennyiben nem tesszük, rögtön elképzelhetővé válik a kazár politikai berendezkedés valamiféle alkalmazása a magyar törzsszövetségben, ez pedig a körülmények miatt csak egy szakrális kettős fejedelemség lehetett. (A kazárokkal szintén szoros kapcsolatban álló ruszoknál is megfigyelhető egy szakrálisnak tekinthető, duális politikai szerkezet.)25 Tehát a kazár kapcsolat már önmagában igazolhatja a szakralitást, a magyar krónika megjegyzése Álmos megöléséről pedig csak megerősíti ezt. Nyugodtan elképzelhető, hogy az a szerző, aki lejegyezte ezt a magyar történeti hagyományban, nem tudott már semmit az egész hátteréről, a bibliai tipológiát érthette-érezhette bele, de ez nem szünteti meg Róheim Géza kiemelkedő felfedezésének érvényességét a magyaroknál létező szakrális kettős uralmi berendezkedésről. (Róheim publikációjának mai szemmel túlzó megállapításait, például a túlhangsúlyozott freudizmust napjainkban már nem kell figyelembe vennünk.) Megjegyzem még mindehhez: Álmos az anonymusi gestában is eltűnik a honfoglaló folyamat elején. Ez közvetve igazolja annak — a régiség miatt már nem részletekbe menő, de széleskörű — ismeretét az Árpád-kori historiográfiában, hogy a honfoglalás 418
