Századok – 2022
2022 / 2. szám - VITA - Thoroczkay Gábor: Észrevételek a magyar szakrális kettős fejedelemség újabb irodalmához
THOROCZKAY GÁBOR küzdelmeiben ő már nem vett részt.26 A fentieket tehát ismét összegezve: a magyar őstörténet újabb szakirodalmának sem sikerült teljesen hiteltelenítenie a szakrális kettős fejedelemség létének lehetőségét a magyar régiségben. 26 Álmos tényleges szereplőként a névtelen szerző gesztájában Ungvárnál, a 13. fejezetben kerül elő utoljára: Anonymi Bele regis notarii Gesta Hungarorum. Ed., transl., annotated by Martin Rady- László Veszprémy. - Magistri Rogerii Epistola in miserabile carmen super destructione Regni Hungáriáé per Tartaros facta. Transl., annotated by János M. Bak- Martin Rady. (Central European Medieval Text 5.) Bp.-New York 2010. 36., 38.; A honfoglalás korának írott forrásai i. m. 297. 27 Anonymi Bele regis notarii i. m. 14.; A honfoglalás korának írott forrásai i. m. 284. 28 Kristó Gyula: Előd. A magyar őstörténet és krónikakutatás egy fejezete. (Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián) Bp. 2000. 11. 29 Benkő Loránd: Anonymus beszélő személynevei. In: Uő: Név és történelem. (Tanulmányok az Árpád-korról) Bp. 1998. 28-39., itt:29. (Első megjelenése: Magyar Nyelv 92. [1996] 31-38.) Hogyan vélekedjünk Sudár Balázs és B. Szabó János azon elképzeléséről, hogy Ügyek, Álmos Anonymusnál szereplő apja tényleges történeti szereplő lehetett, mégpedig egy 846-ban meggyilkolt egykori ujgur kagán, akinek a fia lehetett a magyar uralkodócsalád alapítója? Mint említettem, így az Árpád-dinasztia hihetetlen sztyeppéi távlatokat kapna. A szerzőpáros figyelmét elkerülte egy jó két évtizede megjelent állásfoglalás, amely az anonymusi és krónikaszerkesztménybeli vezérnévsorok egymáshoz való viszonyával foglalkozott. A tanulmány szerzője, Kristó Gyula úgy vélekedett, hogy a magyar vezérnévsort nem a krónikaszerkesztmény valamelyik szerzője jegyezte le először, hanem a névtelen gestaíró. Ezzel a megállapításával egy hosszantartó szakmai konszenzusnak vetett véget. Anonymus a vezérnevek egy részét a hagyományból vette (Álmos, Árpád, Kündü, Gyula, Horka, Lél, Bulcsú, Botond), a többi viszont fikció (mint Előd és Ügyek). Ez utóbbi szerepeltetésének talán abban rejlik a magyarázata, hogy P. mester erősen hangsúlyozza: Álmos utódaitól szent királyok és hercegek {sánc ti reges et duces) szület nek majd.27 Ügyek nevébe akkor még derekasan beleérthették a mai magyar nyelvből már kiveszett ügy igy ’szent’ szót, Álmos nevébe pedig maga a gestaszerző magyarázza bele (egyébként tévesen) a latin almus ’szent’ jelentést. így tehát Árpád nemcsak szent utódokkal, hanem két szent őssel is rendelkezett, ennélfogva Ügyeket Kristóval együtt nyugodtan tekinthetjük egyelőre még Anonymus olyan találmányának, „beszélő nevének”, amellyel visszamenőlegesen is igazolni kívánta az Árpád-ház szent mivoltát.28 Mindehhez jól illeszkedik Benkő Loránd megállapítása is, aki Ügyek nevét szintén az említett régi magyar ’tiszteletre méltó, jó, szent’ szó kicsinyítő képzős alakjából származtatta, és Álmos apjává tételét Anonymus saját ötletének tekintette. Ugyanő a név török származtatását határozottan elvetette.29 Benkő állásfoglalását - ellentétben 419
