Századok – 2022
2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Gyarmati Enikő: Bédy-Schwimmer Rózsa berni követi kinevezése a svájci források és szempontok tükrében (1918)
BÉDY-SCHWIMMER RÓZSA BERNI KÖVETI KINEVEZÉSE egymással kapcsolatos megítélése erőteljesen különbözött a 20. század elején. Közép- Európa alapvetően nem foglalt el előkelő helyet a svájci geopolitikai gondolkodásban, noha a háború évei alatt, egészen 1917 nyaráig, Arthur Hoffman lemondásáig a Központi Hatalmak politikája hallgatólagos támogatást élvezett a deklaráltan semleges külpolitikát folytató ország részéről. Ezzel szemben Svájc az Osztrák-Magyar Monarchia számára több szempontból is fontos szerepet játszott. (Az ország fontosságát a magyar politikai elit képviselői is vallották.) Az osztrák-magyar titkosszolgálatot illetően például többek között a Monarchia szláv emigránsainak svájci tevékenysége miatt élvezett kiemelt figyelmet.74 Fontos katonapolitikai együttműködésről folytak tárgyalások a két állam között 1906 és 1907 folyamán, mivel az Olaszországgal szembeni együttműködés mindkét fél számára prioritást élvezett.75 Az is közismert volt, hogy a béketapogatózások terén Svájc szintén kiemelt jelentőségű terepnek számított, noha a svájci semleges külpolitika axiómája szerint csak a háborús koalíciók által egységesen elfogadott feltételek mentén lett volna hajlandó a különbéke megkötésének közvetítésére. Volt ugyan példa egy önálló békekezdeményezésre Németország és Oroszország között 1917 nyarán, Arthur Hoffmann, külpolitikáért felelős szövetségi tanácsos titkos közvetítésével, de ez a lépés Hoffmann székébe került.76 Ezt követően a háború utolsó évében a svájci kül- és gazdaságpolitikában erőteljes erőviszony-átrendeződés következett be az antant hatalmak javára, egyszerűen abból a tényből fakadóan, hogy az elszigetelt ország gazdasága rászorult az amerikai nyersanyagok és élelmiszerek szállítására.77 Svájc bécsi követének háború alatti politikai jelentéseiből kiderült, hogy a svájci külpolitikai döntéshozók alapvetően nem számoltak a Monarchia felbomlásával 1918 októbere elejéig, sokkal inkább számítottak egy elhúzódó háborúra.78 Svájc bécsi követe először október utolsó heteiben állította csak bizonyossággal, hogy a Monarchia darabokra fog hullani.79 (Ez az 1918. október 16-ai császári manifesztum kiadása után vált számukra nyilvánvalóvá.80 ) 74 Peter Schubert: Die Tätigkeit der k.u.k. Militärattaches in Bern während des Ersten Krieges. Osnabrück 1980.169-220. 75 Rudolf Dannecker: Die schweizerische Neutralität und die militärischen Beziehungen vor dem Ersten Weltkrieg. In: Uö: Die Schweiz und Osterreich-Ungarn. Diplomatische und militärische Beziehungen von 1866 bis zum Ersten Weltkrieg. Basel 1966. 227-299., itt: 286-288. 76 Paul Widmer: Die Affäre Hoffmann/Grimm. In: Uö: Bundesrat Arthur Hoffmann. Aufstieg und Fall. Zürich 2017. 239-284. 77 Florian Weber: Die Schweizer Wirtschaft schaut nach Westen. In: Uö: Die amerikanische Verheißung. Schweizer Aussenpolitik im Wirtschaftskrieg 1917/18. Zürich 2016. 181-185. 78 Bruno Suter: Der Ausbau der Schweizer diplomatischen Vertretung in den Nachfolgestaaten der Donaumonarchie 1918 bis 1921. Bern 2001. 35-39. 79 Charles D. Bourcart 24. sz. politikai jelentése. Becs, 1918. okt. 23-25. CH BAR Wien Politische Berichte und Briefe, Militär- und Konsularberichte 1918. Bd. 33. E2300 1000 716 Nr. 101. (62.pdf.) 80 A korszakalkotó forrás legújabb elemzését lásd If. Bertényi Iván: Az 1918. október 16-i Völkerma nifest és következményei. In: Magyarország 1918. Az Osztrák-Magyar Monarchia és a történelmi Magyarország utolsó éve. Bp. 2020. 78-129. 402
