Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Vadas András: A Batthyány uradalomrendszer és a 17. század első felének pestisjárványai
VADAS ANDRÁS intézkedések leginkább ekkor születtek. A két nagy járvány egyike sem volt elszigetelt jelenség: a Batthyány uradalomrendszer mellett a Magyar Királyság és Erdély, illetve Európa bizonyos részein szintén feljegyeztek ekkortájt nagyobb megbetegedés-hullámokat. Az 1640-es években az eddigi kutatások az európai pestisjárvány-gócpontok csökkenését mutatták ki.55 Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy ne lettek volna a betegség által érintett területek. A kutatás két nagyobb pestisgócpontról tud az 1640-es években: egyfelől Angliában és Skóciában, másfelől — és ez jelen írás szempontjából sokkal fontosabbnak tűnik - Szászország területén.56 Itt 1640 és 1644 között zajlott le egy jelentősebb megbetegedési hullám. A betegség 1642- ben megjelent a cseh területeken is, majd 1644-ben és 1645-ben Bécsben és szerte Alsó-Ausztriában. Ez a közép-európai megbetegedés-hullám számos okból lehetett a Kárpát-medencei 1644-1645. évi pestisjárvány fészke, hiszen erős gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok álltak fenn ezen területek és a Magyar Királyság között. Másfelől a harmincéves háború ismétlődő hadjáratai rendre érintettek pestis által fertőzött területeket, így ha I. Rákóczi György 1644. évi hadjárata57 idején már volt is pestis a magyarországi városokban, valamint az erdélyi hadban,58 egészen bizonyos, hogy a csapatmozgások még inkább hozzájárultak a járvány kiterjedéséhez. (Ez bizonyos városok esetében konkrétan ki is mutatható.)59 55 Eckert, E. A.: The Retreat of Plague i. m. 56 Az angliai és skóciai járványra lásd: Paul Slack: The Impact of Plague in Tudor and Stuart England. Oxford 1990.; Scottish Population History from the 17th Century to the 1930s. Ed. Michael W Flinn. Cambridge 1977. 133-149.; Susan Scott— Christopher J. Duncan: Biology of Plagues: Evidence from Historical Populations. Cambridge 2001. 248-250.; Németalföldre lásd DanielR. Curtis: Was Plague an Exclusively Urban Phenomenon? Plague Mortality in the Seventeenth-Century Low Countries. Journal of Interdisciplinary History 47. (2016) 2. sz. 139-170. Szászországra lásd Eckert, E. A.: The Retreat of Plague i. m. 5-8. 57 Czigány Istvan: I. Rákóczi György erdélyi fejedelem királyellenes hadjárata a harmincéves háborúban (1644-1645). Acta Academiae Agriensis, Sectio Historiae 44. (2017) 75-96. 58 Például Tóth István György: A remeterend vándormisszionáriusa: Vanoviczi János, az első pálos miszszionárius levelei, 1642-1677. Levéltári Közlemények 72. (2001) 1-2. sz. 203. 59 Vö. Hetyéssy István: Sopron vármegye 1646. évi tisztújító közgyűlésének előzményei és Nádasdy Ferenc. Soproni Szemle 25. (1971) 269.; Kádár Zsófia: Jezsuita vezetésű vallásos társulatok Magyarországon a 17. században (1582-1671). Századok 148. (2014) 1262. Általában a harmincéves háborúra és a járvány terjedésére: Quentin Outram: The Socio-Economic Relations of Warfare and the Military Mortality Crises of the Thirty Years’ War. Medical History 45. (2001) 2. sz. 174-180. 60 A Petz János Gottliebnak tulajdonított XVII. századi soproni krónika. Szerk. Dominkovitsné Szakács Anita. (Sopron Város Történeti Forrásai C sorozat 6.) Sopron 2008. 69-70. (62.), illetve magyar fordítása uo. 146-147.; Payr György és Payr Mihály krónikája 1584-1700. Közzéadja Heimler Károly. (Soproni krónikák 2.) Sopron 1942. 32. A járvány 1644 nyarán jelent meg Magyarországon, és 1645 végéig folyamatosan értesülünk lefolyásáról a Batthyány-misszilisekből és egyéb forrásokból egyaránt. Misszilisek mellett kortárs krónikák és más kútfők Sopronból,60 39
