Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Vadas András: A Batthyány uradalomrendszer és a 17. század első felének pestisjárványai
A BATTHYÁNY URADALOMRENDSZER ÉS A 17. SZÁZAD ELSŐ FELÉNEK PESTISJÁRVÁNYAI Pozsonyból,61 Győr vármegyéből,62 a Szepességből és Felső-Magyarország más részeiből,63 valamint Erdélyből64 egyaránt beszámolnak a pestis jelenlétéről.65 Ügy tűnik tehát, hogy szinte az egész Magyar Királyságot és Erdélyt érintette valamilyen formában e két évben a járvány A betegség terjedésére nézve a forrásanyag azonban csak kevés támpontot ad. A birtokkomplexum területén júniusban jelent meg a betegség, ekkoriban számolnak be róla először az ország más területeiről származó források is. Ugyanakkor feltétlenül említést érdemel a járvány elhúzódása a Batthyány-birtokon. Eltérően attól, amit a nagy pestisjárvány idején a nyugat-európai források megörökítenek, a betegség nem múlt el, hanem hosszan jelen volt az egyes birtoktesteken. Például körmendi eseteket említenek a misszilisek 1644 júliusától (az uradalom egy kisebb településén, Berkifalun már júniustól) 1645 februárjáig, márciusban utal rá egy levél, hogy megszűnt a pestis. Az uradalomrendszer többi települése is hasonló helyzetben volt, azaz rendre találkozunk azzal, hogy öt-hét hónapig is vannak pestises esetek egy-egy településen. 1644-ben Újvárt ugyanakkor többé-kevésbé sikerült megvédeni a járványtól, mindössze egy rövid időszakban, novemberben jelentettek esetet Batthyány Adámnak. Ez azért lehet fontos, mert mint arra már utaltunk, Batthyány és családja ebben az időben leggyakrabban éppen az újvári várban tartózkodott.66 E választásban bizonyosan szerepet játszott, hogy a vár jól védhető és a településtől erősen izolált volt, ami éppúgy segített Rákóczi György hadjárata, mint a járvány esetében, és annak ellenére sikerült megvédeni a várat a pestistől, hogy maga az uradalom 1645-ben erősen ki volt téve a betegség terjedésének. Ez utóbbit onnan tudjuk, hogy egy ebben az évben készült feljegyzés, amely listázta a településeket, ahol megjelent a pestis, egy tucat települést sorolt fel az újvári tartományban.67 61 Például: Ipolyi Arnold: Veresmarti Mihály élete és munkái. XVII. századi magyar író. Korrajz a hitújítás idejéből. Bp. 1875. 685.; Tóth István György: Galántáról Japánba. Olasz misszionáriusok a 17. századi Magyarországon és Erdélyben. Századok 135. (2001) 819.; MNL OL P 1314 Nr. 35 332. (Iványi: 104. sz. [helytelen, július 20-ai darálással]). 62 Gróf Eszterházy Miklós nádor levelei. Közli Ráth Károly. Magyar Történelmi Tár 1. sorozat 8. (1861) 198-199. 181. sz. 63 Hain Gáspár lőcsei krónikája I. Kiad. Bal Jeromos - Förster Jenő - Kauffmann Aurél. Lőcse 1910. 207. (kiemeli Eperjest és Kassát); Levelek és okiratok I. Rákóczy György keleti összeköttetései történetéhez. 1644. sept. - 1645. jan. Szerk. Szilágyi Sándor. Bp. 1883. 816-817. 12. sz. (Besztercebánya). 64 Haller Gábor naplója 1630-1644. Közli Benkő József. (Erdélyi Történelmi Adatok IV.) Kolozsvár 1862. 93-94., 97. (konkrétan nem jelenik meg a pestis, csak a nagy halálozás); Georg Krauss: Siebenbürgische Chronik des Schässburger Stadtschreibers I. 1608-1665. (Fontes Rerum Austriacarum. Erste Abteilung, Scriptores III.) Wien 1862. 157. (egész Magyarországra és Erdélyre, majd Sziléziára és Lengyelországra vonatkoztatva a pestist). 65 Egyéb adatokra lásd Magyary-Kossa Gy.: Magyar orvosi emlékek III. i. m. 360-362. 66 MNL OL P 1314 Nr. 22 558., 20 124. (Iványi 137-138. sz.). Vö. KoltaiA.: Batthyány Ádám i. m. 234-235. 67 Iványi 215. sz. 40
