Századok – 2022
2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tefner Zoltán: Német–osztrák–magyar tárgyalások Lengyelországról. Berlin, 1916. április 14–15.
TEFNER ZOLTÁN Hivatal tehát nemcsak eltűrte, de részt is vett a Monarchia elleni hangulatkeltésben.96 Riezler titkos tanácsos, aki Bethmann Hollweg egyik legközelebbi tanácsadója volt, már októberben beszélt lengyel politikusok szűk körében Varsóban arról, hogy az ausztropolonista megoldás napjai meg vannak számlálva, Napieralski pedig a Godzina Polskiin a széles közvélemény előtt teregette ki a Wilhelmstrasse terveit. Mindezt úgy, hogy közben az 1915-ös novemberi tárgyalásokon Bethmann Hollweg hivatalosan épp az ellenkező álláspontot képviselte.97 96 HHStA PA I. Allgemeines. Geheimakten. Krieg 1914-1918. Karton 501. Liasse XLVII/3 Subakten 10—12. Geheime Verhandlungen mit Deutschland 1914—1918. Titkos utasítás Hohenlohe, berlini nagykövetnek. Bécs, 1916. ápr. 27. 97 Lemke, He Allianz und Rivalität i. m. 290. 98 Godzina Polski, 1916. március 19. 99 HHStA PA I. Allgemeines. Geheimakten. Krieg 1914-1918. Karton 501. Liasse XLVII/3 Subakten 10-12. Geheime Verhandlungen mit Deutschland 1914-1918. Titkos utasítás Hohenlohe, berlini nagykövetnek. Bécs, 1916. ápr. 27. Burián arra kérte Hohenlohét, hogy tolmácsolja Bécs rosszallását amiatt is, hogy a német politika teljesen ellentétes álláspontra helyezkedett az áprilisi tárgyalásokon, mint amit a főkormányzó, Beseler 1915-ös őszi beszédében nyilvánosan is hirdetett, s amit a lengyel közvélemény - joggal - német hivatalos álláspontnak tartott. „ [Beseler] a német megszállási övezet kormányzói előtt Varsóban tartott egy beszédet, amelyben többek között kifejtette, hogy a németek remélik, amikor egyszer majd elhagyják Lengyelországot, a lengyelek Németországot hű barátnak és szövetségesnek [kiemelés az eredetiben - T. ZJ fogják tartani.” A beszéd a lengyel közvéleményt - hiszen annak tartalma ismertté vált - arra a tévhitre vezette, hogy a németek egyszer majd elhagyják a főkormányzóságot, s Lengyelország ismét szabad ország lesz. A beszédet Beseler részéről azonban semmiképpen sem lehetett taktikai manővernek tekinteni, ez ugyanis ellentmondott volna egyenes katonai karakterének. A Godzina Polski című lap cikke98 viszont már sokkal inkább előre kitervelt propaganda-húzásnak volt tekinthető a külügyminiszter szerint. Adam Napieralski, aki a Reichstag centrumának soraiban a lengyel-német konfliktus enyhítésén fáradozott, alkalmas is volt hasonló manipulációk végrehajtására. A meglehetősen komoly sajtóhatalommal rendelkező Napieralski különösen Felső-Sziléziában gyakorolt nagy hatást a katolikus munkásságra, s kiállása a Pufferstaat mellett része volt a germanopolonista politikai programnak. írásai a német cenzúránál „jóakaratú elbánásnak örvendenek”99 — írja róla Burián —, maga a Godzina Polski pedig általánosságban véve a német kormány hivatalos orgánumának volt tekinthető. A Pufferstaat „életképesebb, mint egy Ausztria részeként létező Lengyelország” — idézte a külügyminiszter a lapot. Majd hivatkozott az ugyancsak Napieralski által szerkesztett, Varsóban csupán 6-8 példányban terjesztett memorandumra, amelyben az újságcikknél sokkal keményebb kijelentések bírálják az ausztropolonista 385
