Századok – 2022
2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tefner Zoltán: Német–osztrák–magyar tárgyalások Lengyelországról. Berlin, 1916. április 14–15.
NÉMET-OSZTRÁK-MAGYAR TÁRGYALÁSOK LENGYELORSZÁGRÓL ha némi túlzással is, de egy valóságos „nyersanyag-Eldorado” képe bontakozott ki.62 Bécs szemszögéből a német érdekek artikulációja főleg a bányászatban és a textiliparban rejlő lehetőségek miatt volt aggasztó. Lódzban 8 millió pamutsodró orsó ontotta a termékeit, a háború előtt a szállítások Bergyiscsevbe és Ogyesszába irányultak. A dqbrowai szénmedence árasztotta a szenet, a termelés évi 7 millió tonna volt, amiből 1 millió egy sosnowieci francia cég része volt. A teljes kőszéntermelő mező 400 négyzetkilométer volt, a főkormányzósági határ kettévágta ugyan, s a nagyobb része Ausztria—Magyarországra esett, de a kitermelés körülményei a német övezetben kedvezőbbek voltak. Kielce környéke gazdag vasban, rézben, cinkben és ólomban (valamennyi háborús célokra felhasználható nyersanyag). 1914 előtt ezen a területen 13 kohó és 32 martinkemence működött. A nyersvastermelés meghaladta a 4 millió tonnát, az acéltermelés a 6 milliót. A gépgyártás és fémfeldolgozás termelési értéke 110 millió koronára rúgott. A Kereskedelmi Kamara arra kérte a német kormányt, hogy szerezze meg Lengyelországot. „Lengyelország eddigi elmaradottsága azon alapul, hogy Oroszországhoz tartozott. Német birtokban az ország felvirágzik, Németország számára az olyannyira szükséges termőföld bővítésével jár, felvevő piacot kínál a német ipar számára.”63 A legszélesebb önkormányzattal kell ellátni, s „római mintára” kell a Birodalomba betagozni őket, hogy biztosítva legyen a katonai fennhatóság.64 Ha ugyanis Ausztriához csatolják, Ausztria gazdaságilag olyan mértékben megerősödik, hogy függetleníteni tudja magát Németországtól, s ennek a kedvezőtlen tendenciának a felső-sziléziai iparvidék látja majd kárát. Javaslatuk az volt, hogy ha mindenképpen Ausztria-Magyarországhoz kerülne az ország, az iparvidékek közül B^dzin65 feltétlenül maradjon német birtokban, mert ez a lelőhely tartalmazza a legtöbb ásványkincset. 62 Az április 14-15-ei tárgyalást az irodalom bemutatja ugyan, de nem kellő részletességgel. Lásd Jerzy Holzer— Jan Molenda: Polska w pierwszej wojnie swiatowej. Warszawa 1967. 141-142. 63 HHStA Min. der Aeussern. PA I. Allgemeines. Geheimakten. Krieg 1914-1918. Karton 501. Liasse XLVII/3 Subakten 10-12. Geheime Verhandlungen mit Deutschland 1914-1918. 64 A HHStA PAL Min. des Aeussrn. Allgemeines. Geheimakten. Krieg 1914-1918. Karton 501. Liasse XLVII/3 Subakten 1-9. Geheime Verhandlungen mit Deutschland 1914-1918. 65 B^dzin ma járási jogú város Lengyelország déli részén a D^brówi-medencében, a Sziléziai-fennsíkon, a felső-sziléziai ipari körzet katowicei agglomerációjában. A legrégibb kis-lengyelországi városok közé tartozik. A két szövetséges közötti ellentétek tehát a katonai biztonság szempontjai mellett ebből az elemi német gazdasági érdekből is származtak. Ezek léteztek már a háború előtt is, de akkor még a szövetségesi kapcsolat fontossága megakadályozta azt, hogy a kérdésről nyíltan beszéljenek. Április 14-én és 15-én azonban ez a helyzet megváltozott. 376
