Századok – 2022
2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tefner Zoltán: Német–osztrák–magyar tárgyalások Lengyelországról. Berlin, 1916. április 14–15.
NÉMET-OSZTRÁK-MAGYAR TÁRGYALÁSOK LENGYELORSZÁGRÓL egy kuriális rendszer formáját öltve. A tagok közvetlenül és titkosan választandók. A tartománygyűlés kapcsolata a birodalmi törvényhozással a közösügyes rendszeren, tehát a Magyar Korona országaival kötött szerződésen alapul. Ide tartozik az államszerződések engedélyezése, a véderő-törvényhozás, pénz-, bank, hitelügyek, az állami vagyon kezelése, adózás, kamatügyek, vám, posta, hajózás, telefon, távíró, szabványügy. Egyszóval minden, ami ha nincs, akkor a Monarchián belül is csatlósállammá degradálná Lengyelországot. Legfeljebb „koronatartománynak” hívnák, nem Pufferstaatnak. A Reichsrat-képviselőket vagy a lengyel Landtag (a létrehozandó Lengyel Királyság) delegálná Bécsbe, vagy azokat közvetlenül választanák. A dualista delegációs rendszerhez kapcsolódva a delegátusokat a Reichsrat saját soraiból jelölné ki a nemzetiségi arányok tekintetbe vételével. A 3. pont a pénzügyekkel foglalkozik. A tartomány a rendes adóbevételekből tartaná fenn magát, főleg az oktatás- és az igazságügyét. Az autonóm tartományi kiadások a tartomány által kivetett adókból történnének, de az állami költségvetés is hozzájárulna a direkt és indirekt adók maradék nélkül elosztott hányadaival,56 vagy úgy, hogy a központi költségvetés bizonyos bevételi forrásokat átengedne a tartománynak. A 4. szakasz meghatározza a kormányzati és végrehajtó hatalom hatáskörét. A hatalmat a Bécsben székelő lengyelminisztérium gyakorolná, élén egy miniszterrel, aki — miután a Királyság speciális ügyei miatt ez szükséges - állandó tagja lenne a ciszlajtániai minisztertanácsnak. A végrehajtó hatalom a hely tartóság kezében lenne, amely Varsóban székelne, élén az államérdeket képviselő főhelytartóval.57 Rendelkezésére áll helyettese, az „alhelytartó”58 és a helytartósági apparátus. Aztán jönnének a járások, élükön a járási elnökökkel. Ok az autonóm hatalomnak az 5. pontban meghatározott gyakorlói. Az egész rendszerre az Ausztriában érvényes törvényi előírásokat alkalmaznák. A 6. pont a bírói hatalmat érinti: Varsóban székelne a Legfelsőbb Bíróság, valamint a Számvevőszék. A 7. pont szerint a hivatali ügyintézés nyelve a lengyel lenne, ez alól kivételt képez a katonai hatóságokkal történő kapcsolattartás nyelve, valamint a posta, a távirda, a pénzügy, a számvizsgálat szintén német nyelvű lenne. A pártok működésében használható a német nyelv, azokon a helyeken pedig, ahol a német etnikum egybefüggő területen él, ott egyenesen kötelező. A nyilvános közlemények kifüggesztése németül is kötelező lenne. Azokat a galíciai területeket pedig, amelyek a jövőben várhatóan leválnak Galíciáról (Kelet-Galícia), és nem kerülnek majd a Lengyel Királysághoz, külön tartományként kell majd kezelni, ezekre nézve pedig külön igazgatási struktúrát kell idővel kialakítani.59 56 Uo. 57 Uo. „Generalstatthalter ”. 58 Uo. „Vize-Statthalter”. 59 Uo. 374
