Századok – 2022
2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tefner Zoltán: Német–osztrák–magyar tárgyalások Lengyelországról. Berlin, 1916. április 14–15.
TEFNER ZOLTÁN politikai és közigazgatási körülményeket kellene kialakítani, hogy amikor a központi hatalmak a háborút már megnyerték, ne egy szétszórt, működésképtelen állami szervezetnek nem nevezhető rendszer álljon a békeszerződés megfogalmazására összegyűlt diplomaták előtt.) „Előrelátó vagyok [amikor azt mondom - T. ZJ, hogy Németország és mi a teljes okkupációs üzemet az általunk megszállás alatt tartott területen nemcsak időlegesen tartanánk fenn, hanem arra is késztetést éreznénk, hogy bizonyos viszonyokat fokozatosan már most kialakítsunk, és — bizonyos mértékig —, már amennyiben erőnkből telik, már most megvalósítsuk, amit a békeszerződésben el kívánunk érni.”53 53 Uo. 54 Lásd HHStA PA I. Allgemeines. Geheimakten. Krieg 1914-1918. Karton 501. Liasse XLVII/3 Subakten 1-9. Geheime Verhandlungen mit Deutschland 1914-1918. „A jövőbeni Lengyel Királyság alkotmányos és igazgatási berendezkedésének fő vonásai.” A külügyminiszter feljegyzése, 1915. okt. 8. 55 Uo. „E célból - folytatja tovább Burián a gondolatmenetet - megalkottunk egy vázlatos tervet az ország jövendő berendezéséről, ebben fő célkitűzésként az jelöltük meg, hogy a lengyeleknek nemzeti létük kiteljesedéséhez megfelelő állami alakzatot biztosítsunk. Egy olyan alakzatot, amelyben a régi osztrák-német koronatartományokkal együtt valósul meg a konzisztencia, és emellett az osztrák-német elem túlsúlya is biztosított.”54 Ehhez azonban az kell, hogy érdemi tárgyalások folyjanak Németország és Ausztria—Magyarország között. Ha nem így lesz, félő, hogy a katonai események előrehaladtával a fejlődés Lengyelországban olyan folyamatokat indíthat el, amelyek nemcsak a lengyel érdekeknek ártanak, hanem amelyek a központi hatalmak érdekeivel is ellentétes döntéseket „prejudikálhatnak”.55 Milyennek kell lennie az új lengyel államnak? Burian szerint mindenekelőtt autonómiával kell rendelkeznie, de „nem annyira”, hogy a központi (osztrák—magyar) akarat ne tudja azt magának megtartani. A terv hét pontban foglalta össze, hogy ezt az állapotot hogyan lehetne elérni. Az 1. pont ugyanaz, mint Andrian 1914-es augusztusi programja volt. (A terv — miután vázlatról van szó — feltételes módban beszél, s az esetleges békeszerződésben gondolkodik.) A szerződésnek el kell ismernie, hogy Orosz-Lengyelországot Oroszország a Monarchia (!) számára adja át, s az Galíciával együtt a Monarchia részévé válik, az államtest integrált részeként alá lesz rendelve az osztrák tartományokban érvényes alap- és általános törvényeknek. A 2. pont a tartománygyűlés és a tartományi közigazgatás hatáskörét írja körül: minden olyan ügy oda tartozik, amely nem kimondottan valamennyi osztrák tartományra vonatkozó közös ügy. A tartománygyűlés egykamarás, benne biztosítandó lenne az általános konzervatív struktúra (nem lehetnek tagjai a tartománygyűlésnek, akik az irredentizmus útját járják). A tartománygyűlésnek a kis adófizetők érdekeit ugyanúgy kell képviselnie, mint a nagyokét 373
