Századok – 2022
2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tefner Zoltán: Német–osztrák–magyar tárgyalások Lengyelországról. Berlin, 1916. április 14–15.
NÉMET-OSZTRÁK-MAGYAR TÁRGYALÁSOK LENGYELORSZÁGRÓL fog betagozódni. Egyetértve ismertük fel, hogy ez a megoldás a legcélszerűbb, miközben nem titkoltuk el a nehézségeket sem, nem siklottunk el a felett, hogy másfajta megoldás előreláthatólag még nagyobb nehézségekkel járna. A lengyel kérdés szándékaink ellenére a háború következményeként keletkezett, és csupán arról volt szó, hogy őszintén elgondolkoztunk rajta, milyen döntés lenne a leghasznosabb szövetséges államaink jövőbeli külső és belső biztonságának megszilárdítása szempontjából.”50 50 HHStA PA I. Min. des Aeussern. Allgemeines. Geheimakten. Krieg 1914-1918. Karton 501. LiasseXLVII/3 Subakten 1-9. Geheime Verhandlungen mit Deutschland 1914-1918. Bethmann Hollweg kancellárnak címzett magánlevél másolata, 1916. febr. 25. 51 Tefner Zoltán: Ugrón István és a német külpolitika 1918 áprilisában-májusában. Századok 145. (2011) 1449. 52 HHStA PA I. Min. des Aeussern. Allgemeines. Geheimakten. Krieg 1914-1918. Karton 501. LiasseXLVII/3 Subakten 1-9. Geheime Verhandlungen mit Deutschland 1914-1918. Bethmann Hollweg kancellárnak címzett magánlevél másolata, 1916. febr. 25. Az osztrák-magyar politika valóban úgy látta saját szerepét, hogy csak alkalmazkodott a háború következményeihez, s valóban nem a területszerzés céljából lépett be a háborúba, „legfeljebb” a déli határánál egyre veszélyesebbé váló nagyszerb jugoszlávizmust akarta leszerelni azzal, hogy Szerbiát kapitulációs békére kényszeríti, s a németekkel a közös érdekek talaján vissza kívánta szorítani Oroszországot a Prut folyó vonalától keletre, keresztülhúzva ezzel annak európai aspirációit. Ezzel szemben — amennyiben elfogadjuk Fritz Fischer állításait Bethmann Hollweg 1914-es szeptemberi hadicéljairól - már a kezdet kezdetén kirajzolódtak a hegemonisztikus német háborús célok (Rathenau-terv, a Mitteleuropa-terv célkitűzései, a Közép-Európára irányuló hódítás). Burián Bethmann Hollwegnek írt levele elején ismételten felsorolta az összes, előző hónapokban, sőt években már előadott érvét. Először is leszögezte, hogy Tisza soha nem egyezne bele a dualizmus megszüntetésébe. Az osztrák megoldás mellett szólt szerinte az is, hogy Lengyelország nélkül a Monarchiára a „politikai elnyomorodás várna”, amin azt értette, hogy Galícia esetleges távozásával az ország gazdaságilag nagyon meggyengülne, mértéken felül veszítene előnyös katonai— geostratégiai helyzetéből, emellett elveszítene egy belpolitikailag is nagyon fontos birodalomfenntartó elemet.51 Szerinte a belpolitikai nyomás ellenére sem lenne szabad Németországnak az egész Kongresszusi Lengyelországban élő nagylétszámú lengyel etnikumot magához csatolnia. A megszállási övezetekben ugyanis a lengyel nemzet egyre inkább nemzeti öntudatra ébred, egyre inkább jelentkezik a nemzeti önállósodás igénye, ezt pedig csak együttes német-osztrák-magyar erővel lehet a kívánt mederben tartani.52 A két főkormányzóság ügye külön problémát vetett fel, mivel ezek gyakran túllépték a „tisztán szolgálati intézkedések kereteit”, rendelkezéseik nem mindig feleltek meg az általunk (a két külügyi vezetés által) kialakított hivatalos álláspontnak. (Burián itt nyilván arra is gondolt, hogy egységes törvényi, 372
