Századok – 2022

2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tefner Zoltán: Német–osztrák–magyar tárgyalások Lengyelországról. Berlin, 1916. április 14–15.

TEFNER ZOLTÁN Bethmann Hollweg vázlata a jövendő Európáról még csak a Wilhelmstrasse néhány íróasztalán feküdt. Történelmi pillanat: Berchtold osztrák —magyar kö­zös külügyminiszter augusztus 10-én feladta az első fontos számjeltáviratot len­gyel ügyben Szögyény-Marich Lászlónak, a Monarchia berlini nagykövetének. Az utasítás szerint tisztáznia kell a német kormány álláspontját Lengyelországgal kapcsolatban, s figyelmeztetnie Berlint, hogy egy teljesen független Lengyelország létrehozása „nem áll Ausztria-Magyarország érdekében”.9 9 Haus-, Hof- und Staatsarchiv (a továbbiakban: HHStA) Min. des Aeussern. PA I. Karton 522. Lias­­seXLVII 11. Berchtold utasítása Szögyény-Marichnak, 1914. aug. 10. Számjeltávirat. 10 Henry Kissinger: Diplomácia. Bp. 2008. 52. Berlinben azonban kísértett a richelieu-i és bismarcki értelemben vett „reálpo­litika” tradíciója is. (Richelieu ars poeticája szerint: „Az állam nem halhatatlan, vagy most üdvözül, vagy soha.”)10 Tehát mindig a jelenben kell megszerezni a politikai előnyöket, nem pedig egy metafizikus világban, ahogy azt a teológia tanítja. Az „államérdek” a richelieu-i értelemben vett igazodási pont, nem pedig a politika liberális és romantikus értelmezése. 1914 októbere és 1915 augusztusa között a német diplomácia e szerint a politikai krédó szerint működött. 1914 vége és 1915 nyara között a diplomácia terén valójában nem történt sem­mi érdemleges fejlemény. A lengyel föld továbbra is orosz birtokban volt, Galíciát és Bukovinát pedig 1914 végén megszállták az orosz csapatok. Lemberg elfoglal ­va, Przemysl erődítményei körülzárva. A helyzet reménytelennek tűnt, s „fegy­verek közt hallgatnak a múzsák”. A diplomácia művészetét hallgatásra ítélték, mivel a lengyel ügyben az adott a pillanatban nem is volt miért küzdeni, hiszen a szövetségesek szempontjából a helyzet sokkal rosszabbul állt, mint 1914. szep­tember 17-e előtt. Amint azonban az August von Mackensen által vezetett po­rosz gárdisták fokozatosan előrenyomultak északi irányban Radom felé, Conrad von Hötzendorf vezérkari főnök pedig elkészítette és megvalósította a terveket Przemysl, Lemberg és Jaroszláv elfoglalására, visszatért az osztrák-magyar és né­met diplomácia korábbi, önbizalmat sugárzó hangja. Pár nappal Varsó elfoglalása után, augusztus 13-án és 14-én Bethmann Hollweg és a közös külügyminisztert felváltó Burián István megbeszélést folytatott a lengyelkérdésről, amelynek eredményeként Berlin nem állított elvi akadályt az ausztropolonista megoldás elé. Ugyanezen év novemberében sor került egy másik találkozóra is, azonos szereplőkkel. A német kancellár ezen a november 10—11-én zajló berlini tárgyaláson, bár fenntartásokkal, de ismét beleegyezését adta az auszt­ropolonista megoldásba. Valamennyi forrás ezt igazolja, többek között Burián naplója is. Az augusztusi tárgyalásokhoz képest mégis fontos változások történtek, ami leginkább abban nyilvánult meg, hogy Bethmann Hollweg november 11-én 361

Next

/
Thumbnails
Contents