Századok – 2022
2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tefner Zoltán: Német–osztrák–magyar tárgyalások Lengyelországról. Berlin, 1916. április 14–15.
TEFNER ZOLTÁN Bethmann Hollweg vázlata a jövendő Európáról még csak a Wilhelmstrasse néhány íróasztalán feküdt. Történelmi pillanat: Berchtold osztrák —magyar közös külügyminiszter augusztus 10-én feladta az első fontos számjeltáviratot lengyel ügyben Szögyény-Marich Lászlónak, a Monarchia berlini nagykövetének. Az utasítás szerint tisztáznia kell a német kormány álláspontját Lengyelországgal kapcsolatban, s figyelmeztetnie Berlint, hogy egy teljesen független Lengyelország létrehozása „nem áll Ausztria-Magyarország érdekében”.9 9 Haus-, Hof- und Staatsarchiv (a továbbiakban: HHStA) Min. des Aeussern. PA I. Karton 522. LiasseXLVII 11. Berchtold utasítása Szögyény-Marichnak, 1914. aug. 10. Számjeltávirat. 10 Henry Kissinger: Diplomácia. Bp. 2008. 52. Berlinben azonban kísértett a richelieu-i és bismarcki értelemben vett „reálpolitika” tradíciója is. (Richelieu ars poeticája szerint: „Az állam nem halhatatlan, vagy most üdvözül, vagy soha.”)10 Tehát mindig a jelenben kell megszerezni a politikai előnyöket, nem pedig egy metafizikus világban, ahogy azt a teológia tanítja. Az „államérdek” a richelieu-i értelemben vett igazodási pont, nem pedig a politika liberális és romantikus értelmezése. 1914 októbere és 1915 augusztusa között a német diplomácia e szerint a politikai krédó szerint működött. 1914 vége és 1915 nyara között a diplomácia terén valójában nem történt semmi érdemleges fejlemény. A lengyel föld továbbra is orosz birtokban volt, Galíciát és Bukovinát pedig 1914 végén megszállták az orosz csapatok. Lemberg elfoglal va, Przemysl erődítményei körülzárva. A helyzet reménytelennek tűnt, s „fegyverek közt hallgatnak a múzsák”. A diplomácia művészetét hallgatásra ítélték, mivel a lengyel ügyben az adott a pillanatban nem is volt miért küzdeni, hiszen a szövetségesek szempontjából a helyzet sokkal rosszabbul állt, mint 1914. szeptember 17-e előtt. Amint azonban az August von Mackensen által vezetett porosz gárdisták fokozatosan előrenyomultak északi irányban Radom felé, Conrad von Hötzendorf vezérkari főnök pedig elkészítette és megvalósította a terveket Przemysl, Lemberg és Jaroszláv elfoglalására, visszatért az osztrák-magyar és német diplomácia korábbi, önbizalmat sugárzó hangja. Pár nappal Varsó elfoglalása után, augusztus 13-án és 14-én Bethmann Hollweg és a közös külügyminisztert felváltó Burián István megbeszélést folytatott a lengyelkérdésről, amelynek eredményeként Berlin nem állított elvi akadályt az ausztropolonista megoldás elé. Ugyanezen év novemberében sor került egy másik találkozóra is, azonos szereplőkkel. A német kancellár ezen a november 10—11-én zajló berlini tárgyaláson, bár fenntartásokkal, de ismét beleegyezését adta az ausztropolonista megoldásba. Valamennyi forrás ezt igazolja, többek között Burián naplója is. Az augusztusi tárgyalásokhoz képest mégis fontos változások történtek, ami leginkább abban nyilvánult meg, hogy Bethmann Hollweg november 11-én 361
